Kezdődjenek meg az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával – ezt javasolta Ursula Von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajna bizonyította, hogy még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokhoz való igazodás terén. Szijjártó Péter közben rámutatott: Kijev továbbra sem teljesítette a kisebbségek jogairól szóló alapelveket. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: ezért hazánk semmilyen tovább lépést nem tart időszerűnek közli a hirtv.hu.
Azt javasolja az Európai Bizottság, hogy a tanács kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Az erről szóló hírt a brüsszeli testület elnöke jelentette be. Hangsúlyozta: az ország bizonyította, hogy még háború idején is képes a reformokban előrelépést elérni. Mint fogalmazott, Ukrajna a tavalyi jelentésben megfogalmazott aggodalmak 90 százalékában befejezte a változtatásokat.
„Az igazságszolgáltatás, a főbírók kiválasztásának ügyében jelentős előrelépés történt. Ahogy a korrupcióellenes programban, vagy a pénzmosás elleni küzdelemben. Fontos intézkedések történtek az oligarchák ellen. Új a médiatörvény és előre léptek a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban is”
– mondta Ursula von der Leyen.
Hozzátette, a tárgyalásokat akkor kell hivatalosan megindítani, ha Kijev teljesítette a korrupció elleni küzdelemmel, az uniós normáknak megfelelő lobbitevékenységgel és a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos fennmaradó feltételeket.
Ursula von der Leyen arról is tájékoztatott, hogy megadnák a tagjelölti státuszt Georgiának. A német politikus hozzáette: a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolják Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét.
Ugye Ukrajnában háború van, ezért láthatjuk, hogy sem a médiaszabadság, sem a szólásszabadság nem érvényesül
– ezt már Szijjártó Péter mondta az ukrán EU-integrációval kapcsolatban. A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, helyes az értékelés azon megállapítása, miszerint Ukrajna nem teljesítette az EU-tagjelöltséghez megszabott feltételeket. Mint fogalmazott, különösen kirívó a nemzeti kisebbségek jogairól szóló közösségi alapelvek megsértése.
Kiemelte, hogy hazánk továbbra is elvárja, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett. Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy Ukrajna azért sem alkalmas jelenleg az európai uniós tagságra, mert amíg nem sikerül békét teremteni, addig a belépés nyomán a háború bejönne a közösségbe.
Viszont a magyar kormány álláspontja az, hogy a bővítést a Nyugat-Balkánnal kell kezdeni. A térség országai lendületet és új energiát hoznának az EU-ba. Az EU-tagsággal kapcsolatos végső döntést a 27 uniós ország állam- és kormányfői hozzák meg.
- Megszületett a megállapodás, hamarosan sor kerülhet a Putyin-Trump találkozóra
- „Ukrajnának és Európának minden tárgyalás részének kell lennie” – Európa vezetői indulatosan reagáltak a Trump és Putyin közti telefonbeszélgetésre
- Hangos letartóztatás Kárpátalján: lebukott a korrupt kiképző
- Trump: Ukrajna valószínűleg nem tér majd vissza a 2014 előtti határaihoz
- Jelentéktelenné váltak, most meg kapáloznak az uniós vezetők: ők is részt akarnak venni az ukrán béketárgyaláson
- Németország először ad ki Ukrajnának egy mozgósítás elől megszökött férfit
- Zelenszkij elárulta, havonta hányan lépnek be a fegyveres erőkhöz
- Mit jelent Ukrajnának az amerikai támogatások felfüggesztése?
- Szankciókat rendeltek el Ukrajnában a volt elnök, Petro Porosenko ellen
- 2025-ben Ukrajna rekordösszegű, 739 milliárd hrivnyáért fog fegyvereket vásárolni
- További háborús hírek