A nyugdíjkorhatárnak is köze van az orosz-ukrán háborúhoz?

A HellóMagyar cikke arra keresi a választ, hogy az orosz-ukrán háború kiindulópontja valójában a nyugdíjkorhatár emelése volt? 

Oroszország szociális rendszere a stabilitás egyik alappillére, de amikor a nyugdíjkorhatárt emelték, az emberek elégedetlensége és az elmozduló népszerűségi mutatók kiváltották a mélyen gyökerező konfliktusokat.

Mindeközben az is megfigyelhető, hogy orosz elnök, Vlagyimir Putyin népszerűségének ingadozása közvetlenül kapcsolódik gazdasági és politikai intézkedéseihez. Az egyik jelentős visszaesés 2008-ban következett be, a világválság után, ami érzékenyen érintette Putyin támogatottságát. A másik kiugró esés 2018-ban következett be, amikor az ország focivilágbajnokságának árnyékában a nyugdíjkorhatár jelentős emelésére került sor. Ez az intézkedés azonban nem vált népszerűvé, és az emberek elégedetlensége egyre nőtt, amelyet tömeg tüntetéseken is kifejeztek. Oroszország gazdasági és demográfiai nehézségekkel küzd, a születési ráta alacsony és a népesség elöregedett. A nyugdíjkorhatár emelése logikus lépés volt, ám ezzel nyilvánvalóan nem nyerték el az emberek tetszését.

A háború azonban az orosz kormány által alkalmazott hatékony politikai taktika a népszerűség növelésre: a Krím-félsziget elfoglalása például növelte Putyin támogatottságát. Az emberek a nyugdíjkorhatár emelése miatt nőttek a kormányellenes hangok, de a háború kirobbantásával visszaszerezték a támogatást.

Demográfiai csőd Oroszországban

Ugyan a születéskor várható élettartam országosan 71 év, egyes régiókban ez jóval alacsonyabb, mint például Norilszkben, ahol 60 év körül van. Eddig a korai nyugdíj volt a kompenzáció az emberek számára, de Putyin intézkedései megrengették ezt a társadalmi megállapodást. Bár a tüntetések nyomására sikerült a nyugdíjkorhatárt részben visszahozni a korábbi szintre, a háború hosszú távon sem oldotta meg az orosz társadalom demográfiai és gazdasági kihívásait.