Leporolták a narratívát: világháborúvá válhat az ukrajnai konfliktus

Ahogy egyre bizonytalanabbá válik az ukrajnai háború kimenetele, romlanak Kijev győzelmi esélyei, úgy bukkannak fel mindkét oldalon az egyre érezhetőbben manipulált, a témához illesztett katonai-politikai-gazdasági hírek, elemzések, történetek, feltevések, írja a vg.hu.

Az összeállítások mindegyike a háború kimeneteléről, az Oroszországgal való bánásmódról kialakított képet igyekszenek a washingtoni, kijevi és adott esetben még a brüsszeli érdekek szerint is formálni.

Hosszabb ideje tanakodnak Nyugaton, miként lehetne bevonni az ottani bankokban lévő, befagyasztott oroszországi tartalékokat az ukrajnai háború finanszírozásába. A szóban forgó pénzintézetek ódzkodnak az oroszországi állami vagyon lefoglalásától, mert precedensértékűnek tartják. És ez a klienseik, más államok velük szembeni magatartását is befolyásolja, nem beszélve a kérdés meglehetően foghíjas nemzetközi jogi vonatkozásairól.

Felvetődött, hogy a világ hét legfejlettebb országát összefogó G7 (amelynek nyolcadik tagja az EU) hitelt nyújtana Ukrajnának, és a Nyugaton befagyasztott mintegy 300 milliárd dollárra becsült értékű oroszországi aktívákat használnák fel az Ukrajnának nyújtott kölcsön fedezetéül. Kijev természetesen bejelentené, hogy nem fizeti vissza a hitelt, amelyet ezután automatikusan a fedezetként szolgáló, nyugati (jegy)bankokban lévő oroszországi tartalékból fizetnének vissza.

Ami a katonai oldalt illeti, most a Zelenszkij elnökhöz és köreihez közel álló, nemrég alapított ukrán médium, az angol alapnyelvű, azaz a Nyugatnak szánt New Voice of Ukraine szállt be teljes gőzzel: a nap videója című rovatában egy bizonyos Roman Szvitan bizonygatja egy egyperces, orosz nyelvű videoklipben, hogy a moszkvai források szerint az ukránok által egy vagy több Patriot rakétával Oroszország felett lelőtt és 65 ukrán hadifoglyot szállító Il–76-os katonai szállítógépet maguk az oroszok szedték le, hogy rákenhessék az ukránokra.

Megszólalnak a nemzetközi hangok
Vadim Prisztajko korábbi londoni ukrán nagykövet is megszólalt. Vajon kész lenne-e Nagy-Britannia csapatokat küldeni Ukrajnába? – kérdi a Fehér Házhoz közeli Szabadság Rádió riportere az exnagykövetet. Prisztajko az amerikai médium szerint rejtélyesen fogalmaz, tulajdonképpen igennel válaszol a kérdésre, hozzátéve, akkor is,

ha senki sem fogja beismerni (hogy igen), legkevésbé a politikusok.

Amikor ez utóbbiakat kérdezik, hevesen tagadják, de a hadsereg igenis terveket készít – teszi hozzá. A Yahoo News szerint a britek legfeljebb csak mérlegelik annak eshetőségét, hogy ha krízishelyzet alakulna ki, miként reagáljanak erre. Az egyik lehetőség: csapatokat vezényelnek Ukrajnába, és hogy Nagy-Britannia csak egy azon államok listáján, amelyek ilyen terveket vizsgálgatnak.

Vélhetően ehhez igazították a központi kínai pártlap szerkesztésében készülő angol nyelvű Global Timesban megjelentetett cikket is, amely kemény hangon figyelmeztette a NATO-t, hogy világháborúvá eszkalálná az ukrajnai–oroszországi konfliktust. A cikk apropója: Washingtonban járt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A kínai pártlap értelmezése szerint a látogatással is kifejezik, hogy a NATO geopolitikai konfliktusként látja az ukrán–orosz konfliktust. Peking úgy véli, hogy ezzel is a NATO globális terjeszkedését igyekeznek megindokolni.

Az expanzió a NATO belső szükségleteiből fakad, míg a háború a külső szükségletet jelenti.

Ehhez viszont egyértelműen megfogalmazott cél kell. Ha ilyen nincs, akkor a NATO csinál egyet – így a kínai pártlap gondolatmenete.