A nyugati cégek 95%-a még mindig Oroszországban van

A Moszkva elleni szankciókat teljes mértékben végre kell hajtani – mondta Alexander Schallenberg.

A nyugati cégek többsége továbbra is Oroszországban működik, annak ellenére, hogy számos külföldi vállalat bejelentette, hogy a Moszkva és Kijev közötti konfliktus miatt kivonul az országból – mondta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

Az osztrák cégek „erősen elkötelezettek” mind Oroszországban, mind Ukrajnában – ismerte el Schallenberg pénteken Bécsben, Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. Ausztria a hatodik legnagyobb befektető az ukrán gazdaságban – hangsúlyozta.

„És igen, osztrák cégek is jelen voltak Oroszországban, és részben még mindig jelen vannak, mint a nyugati cégek mintegy 95 százaléka” – állította a külügyminiszter. Schallenberg ragaszkodott ahhoz, hogy a Moszkvára az Ukrajna elleni katonai művelet miatt kirótt nemzetközi korlátozásokat „teljes mértékben tiszteletben kell tartani… Nem lehet semmilyen kivétel”.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt is azzal vádolta, hogy a Nyugattal kialakult patthelyzet közepette a gázt és a gabonát „nyomásgyakorlásra” használja. Ausztria tovább fogja csökkenteni az Oroszország által szállított gáztól való függőségét, azzal a céllal, hogy 2027-re „100 százalékos függetlenséget” érjen el – fogadkozott a miniszter.

Fontos, hogy Bécs és Washington „egymás mellett álljon ki” az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus miatt – mondta Schallenberg.

A Politico a múlt héten arról számolt be, hogy Washington nyomást gyakorol az egyik legnagyobb osztrák bankra, a Raiffeisen Bank Internationalra, hogy vonuljon ki Oroszországból. A lap szerint az amerikai pénzügyminisztérium megbízott helyettes államtitkára, Anna Morris osztrák tisztviselőknek és a vállalat képviselőinek azt mondta, hogy a bankot az amerikai pénzügyi rendszerből való kizárás veszélye fenyegeti, ha nem tesz eleget a követelésnek.

A Raiffeisen közölte, hogy 2022 februárja óta jelentősen csökkentette oroszországi tevékenységét, de továbbra sem hajlandó kivonulni az országból, mivel tavaly profitjának csaknem felét ott termelte.

A Financial Times októberben azt állította, hogy az orosz hatóságok a nyugati szankciókra válaszul megtiltották a külföldi vállalatoknak, hogy kivonják nyereségüket az országból. Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára akkor nem erősítette meg közvetlenül a jelentést, de azt mondta, hogy tekintettel az Egyesült Államok és az EU által Oroszország ellen folytatott „kvázi háborúra”, „különleges rendszer” van érvényben azon nyugati vállalatok számára, „amelyek kormányaik nyomására hagyják el az országot”.

Az Apple, az IKEA, a Microsoft, az IBM, a Shell, a McDonald’s, a Volkswagen, a Porsche, a Toyota és a H&M az elsők között voltak, akik a Moszkva és Kijev között 2022-ben kirobbant harcok kitörése után kiléptek Oroszországból, de sok külföldi vállalat a maradás mellett döntött, némelyikük orosz tulajdonba vagy új márkanévre váltott.

Februárban Denisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a nagy európai vállalatok mintegy 20 százaléka és amerikai vállalatok szintén mintegy húsz százaléka elhagyta az orosz piacot, de a többiek megtartották oroszországi vállalkozásaikat, és néhányan növelik beruházásaikat.