Lassan más tagállamok is rájönnek, hogy az Európai Bizottság túl sokat kekeckedik, mivel jelenleg még a Covid kapcsán összegründolt helyreállítási alapban is 500 milliárd (!) eurón ülnek a bürokraták írja a mandiner.
Ötszázmilliárd euró, az bizony nagyjából a háromszorosa a teljes éves magyar GDP-nek. Ennyi pénzt sikerült úgy befagyasztaniuk Brüsszelben, hogy elvileg – és persze állítólag – nem is akarták.
Ez a 723 milliárd eurós uniós helyreállítási alapnak a bő kétharmada – jelenleg parlagon hever, miközben az unió tagállamainak gazdaságai igencsak rá lennének szorulva.
Az alapról Brüsszelben még 2020 júliusában állapodtak meg, ennek célja az lett volna, hogy segítse az EU-t a koronavírus-járvány leküzdésében. Csaknem négy év telt el azóta, és az EU nyakán az újabb – az orosz-ukrán háború miatti – válság, vagyis a hú de gyors segítség nem igazán jött össze.
És korántsem csak azokat a tagállamokat éri kár, akiket egyébként Brüsszel szándékosan csuklóztat:
mind a 27 ország szenved a brüsszeli bürokrácia lassúságától.
Ezért most a brüsszeli Politico arról cikkez, hogy a tagállamoknak elegük lett, és követelik az úgynevezett RRF-pénzek kifizetését övező macerák megkönnyítését, ami eddig sokaknak elvette a kedvét is attól, hogy egyáltalán próbálkozzanak pénzhez jutni a 2026-os lejáratú – támogatásokat és hitelt is tartalmazó – alapból.
A nehézkességet az is okozza, hogy az alap, nemrég csúnya korrupciós botrányba is keveredett, és az olasz rendőrség több mint 20 gyanúsítottat tartóztatott le EU-szerte a több mint 600 millió eurós csalás miatt indított nyomozás részeként.
Az alapból való pénzlehívás határideje viszont 2026-ban lejár, vagyis örökre bent ragadhatnak a pénzek, mint arra Orbán Viktornak sikerült rádöbbentenie több kollégáját is.
A Politicónak nyilatkozó tisztségviselő túl keménynek nevezte a Bizottság általi ellenőrzés mechanizmusát, kollégája szerint nem is éri meg hitelt kérni az RRF keretében.
A forrás közben is apad, a Bizottság már 723 milliárd euróról 648 milliárd euróra csökkentette a rendelkezésre álló teljes összeget, miután a kormányok nem igényeltek csaknem 100 milliárd eurós hitelt a 2023-ig tartó átmeneti határidő előtt.
Azonban, mint látszik, itt korántsem szimpla érdektelenségről van szó.
A forráshoz az országoknak „helyreállítási tervet” kell benyújtaniuk, amely meghatározza, hogyan használják fel a pénzt, és milyen reformokat hajtanak végre cserébe. Egy bolgár volt kormánytisztviselő szerint nem is a szabályok, hanem azok értelmezése a kérdés, amin lehetne lazítani.
A fő probléma a lap szerint az, hogy a Bizottság az alapot nem feltétlenül segítségnyújtásként, hanem egyfajta reformokat kikényszerítő eszközként kezdte használni a szerinte ezek – például a nyugdíjak vagy a demokratikus alapértékek – terén elmaradt kormányokkal szemben. A cikkben ugyan nem írták le Magyarország nevét, de ez akkor is egyfajta beismerése annak, hogy a pénzvisszatartás pusztán politikai alapon történik.
