Európában és a Észak-atlanti közösségben is egyfajta háborús készülődés zajlik. A NATO több tagállama a koordináló szerepet erőlteti Ukrajnának a fegyverszállításban és az ukrán katonai kiképzésben. Magyarország ebben nem fog részt venni – jelentette ki Szijjártó Péter a Vasárnapi Újságban.
Most már hónapok óta világossá vált, hogy Európában és a Észak-atlanti közösségben is egyfajta háborús készülődés zajlik, háborús pszichózis uralkodik, úgy élik meg, mintha ők maguk is háborúban állnának Oroszországgal – erről beszélt Szijjártó Péter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Mi úgy gondoljuk, hogy az, ami Ukrajnában zajlik, nem a mi háborúnk, ez a legnagyobb különbség a magyar és az észak-atlanti politikai vezetők között – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
“Dermesztő nyilatkozatok” Brüsszelben
“Ez egy ukrán-orosz háború, ami nagyon rossz, nagyon nagy baj, hogy kitört”
– mondta – de arra kell koncentrálni, hogy a háborúnak minél előbb vége legyen, minden egyes nap újabb halálos áldozatokat, pusztítást jelent, és a világháború kitörésének veszélyét hozza el.
A miniszter úgy fogalmazott: sok esetben “dermesztő hallgatni az Észak-atlanti politikai vezetők nyilatkozatait“ ebben a kérdésben.
„Minden egyes békeszerető ember lélegzetvisszafojtva várja a novembert, az amerikai elnökválasztást, és azt, hogy az Egyesült Államokban egy békepárti, béketeremtő elnök nyerje a választást” – hangoztatta a műsorban, hozzátéve: fontos lépcső az európai parlamenti választás az EP-választáson egy jobboldali fordulat és egy békepárti amerikai elnök közösen jelentheti a legnagyobb esélyt a békére Ukrajnában.
A NATO-főtitkár ne önmaga akarjon irányt szabni
Arra a kérdésre, hogy a NATO-főtitkár politikai cselekvőként lép-e fel, Szijjártó Péter a válaszában emlékeztetett Ursula von der Leyenre, azt mondta: az Európai Bizottság elnöke önmaga próbál politikai pozíciókat vinni, holott “technikai szereplő”. A NATO-főtitkár kapcsán pedig felhívta a figyelmet: “érdemes magát a főtitkár szót végiggondolni”.
Ebből ugyanis következik szerinte, hogy a NATO-főtitkár “ne önmaga akarjon politikai irányokat szabni”, politikai döntéseket hozni. De “a NATO tagállamok jelentős része adja a lovat a főtitkár alá” – tette hozzá.
Szijjártó Péter emlékeztetett: korábban az volt a NATO álláspontja, hogy a szövetség nem része az orosz-ukrán háborúnak, és mindent el kell követni a NATO és Oroszország közötti összeütközés elkerüléséért.
A vörös vonalakat elkezdték “kiradírozni”
Most a NATO több tagállama ezt elkezdte megváltoztatni, és a szövetség koordináló szerepét erőltetik az Ukrajnának történő fegyverszállításban és az ukrán katonai kiképzésben.
A vörös vonalakat elkezdték “különböző lendülettel” kiradírozni – fogalmazott.
“Mi nem akarunk részt venni abban, hogy Magyarország területén ilyen műveletek történjenek. A következő hetek azzal fognak eltelni, hogy Magyarország adja be a derekát, vegyen részt a fegyverszállításban és a kiképzésben, de amíg mi kormányzunk, erre nem kerülhet erre sor”
– hangsúlyozta, hozzátéve: Magyarország területén, a magyar adófizetők pénzén ez nem fog megtörténni.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy már a háború kezdete óta „vetélkedési, megfelelési kényszer” van Brüsszelben az Európai Unió részéről annak kapcsán, hogy ki támogatja jobban Ukrajnát – és utalt a NATO távozó főtitkárának 100 milliárdos javaslatára, hogy a következő 5 évre biztosítsák be Ukrajna támogatását, mert akkor Donald Trump semmiképpen sem tudna később beleszólni.
Brüsszelben “kollektív panaszkodás”, “önsanyargatás” megy
A kérdésre válaszolva azt mondta: ez nem új jelenség, “ez a fajta vetélkedési, megfelelési kényszer folyamatosan ott van Brüsszelben”. “Kollektív panaszkodás, önsanyargatás, önkritika, és rendszeresen ment a NATO számos külügyminiszteri tanácsülésen is a sopánkodás afelett”, hogy az amerikaiak árnyékában sem tud odaérni az európai segítségnyujtás – hogy az európaiak nem tudnak annyi segítséget adni Ukrajnának, mint az amerikaiak.
Ő, mint mondta, külügyminiszterként azt az álláspontot képviselte: a világ első katonai szuperhatalmával nem szerencsés versenyezni, és a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút, újabb halálos áldozatokat, eszkalációt hoznak magukkal. A fegyverszállításokkal nem sikerült dűlőre vinni a háborút, csak a fegyver mennyiséget növelték drámaian.
Ezt a háborút egyik fél sem tudja megnyerni, annak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni – jelentette ki. A kérdés, hogy mikor kezdődnek meg a tárgyalások. Erre az a válasz: “minél előbb, annál jobb”.
Arra, hogy meddig lehet szembeszállni a növekvő nyomással, a miniszter azt mondta: az Észak-atlanti Szövetség elkezdte előkészíteni a saját koordináló szerepének erősítését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, amiben hazánk semmi szín alatt nem fog részt venni.
Folyamatos lesz rajtunk a nyomás – Nem szabad kompromisszumot kötni
“A következő pár hónap bizony erről fog szólni. Folyamatos lesz rajtunk a nyomás, hogy vegyünk részt a fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében”
– ismételte meg ezúttal is.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: “nem szabad kompromisszumot kötni ebben az ügyben”. „Kormányzati felelősséget viselő döntéshozóknak első számú feladatunk megőrizni a magyar emberek biztonságát, ezt az jelenti, ha ki tudunk maradni a háborúból” – jelentette ki a Kossuth Rádióban. Ez két éven át elképesztő erőfeszítések árán sikerült, és ez így kell maradjon a jövőben is – hangoztatta.
