Megállapodtak a G7 országok az 50 milliárd dolláros ukrán hitelről, Európa egyelőre kimarad
Megállapodtak a világ legfejlettebb országai arról, hogy az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételekből egy 50 milliárd dolláros hitelcsomagot nyújtanak Ukrajna számára. A G7 országok vezetői a Svájcban szervezett hétvégi, ukrajnai békecsúcs előtt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvétele mellett tárgyaltak.
Amerika megerősítené Ukrajnát
A találkozón Joe Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnök egy 10 évre szóló amerikai-ukrán védelmi együttműködésben is megállapodott, amely Kijev szerint történelmi jelentőségű.
A biztonsági megállapodás része, hogy Washington
-megerősíti Ukrajna védekező- és elrettentő képességét,
-részt vesz az ország védelmi iparának fejlesztésében
-és támogatja a gazdasági fellendülést és az energiabiztonságot.
A biztonsági megállapodás nem tartalmaz olyan részt, amely arról szólna, hogy az Egyesült Államok védelmet nyújtana egy Ukrajna elleni jövőbeni orosz fegyveres támadás esetén; de azt rögzítik, hogy
a legmagasabb szintű konzultációra kerül sor, hogy meghatározzák a megfelelő és szükséges intézkedéseket Ukrajna támogatására, és költségeket rójanak Oroszországra.
Jó üzlet a befagyasztott orosz vagyon
A G7 csúcson az is kiderült, hogy a konfliktus 2022-es kezdete óta
325 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak a szankciókat bevezető országok.
Az 50 milliárd dolláros kölcsönt Ukrajna a nemzetközi piacról venné fel, ám annak kamatait Kijev a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből tudná fizetni, az előzetes várakozások szerint ez a bevétel évi 3 milliárd dollárt jelent.
Európa egyelőre nem hajolt meg a washingtoni kérésnek
Georgia Meloni olasz miniszterelnök a találkozót követően megerősítette, az Európai Unió egyelőre nem vesz részt az 50 milliárd dolláros kölcsönben. Szavai szerint Európa már eddig is hozzájárult a hitelhez különböző garanciamechanizmusokon keresztül.
Az EU távolmaradására számítani lehetett, mivel nemrég kiszivárgott az a washingtoni javaslat, amely az uniótól várt volna garanciavállalást arra, hogy a kölcsön visszafizetésével ne legyen probléma. Az Egyesült Államok arra akarta rávenni az EU tagállamok vezetőit, hogy a jelenleg határozott időre bevezetett – és ismételten meghosszabbított –, Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat határozatlan időre hosszabbítsa meg Európa. Ezzel garantálva, hogy a befagyasztott orosz vagyon hosszú távon fedezetet jelentsen az óriáshitel folyósításához.
Zelenszkij nem elégedett maradéktalanul
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is történelmi jelentőségűnek nevezte a G7 csúcson született döntést. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, az 50 milliárdos hitel nem áll majd egy összegben rendelkezésre, e helyett a több mint 300 milliárd dollár értékű orosz vagyon átadását szerette volna elérni. Ezt az Európai Központi Bank korábban elutasította, mivel a nemzetközi jog megsértését jelentené egy ilyen döntés.
A belgiumi székhelyű Euroclear 190 milliárd eurónak megfelelő összegű orosz központi banki értékpapírt és készpénzt tart nyilván.
A nyugati bankok szintén több milliárd euró, font és dollár értékű eszközöket tartanak nyilván a szankciókkal sújtott vállalatok és magánszemélyek tulajdonában. A belgiumi székhelyű központi értéktár, amely a világ legnagyobb bankjainak egy részét tudja részvényesei között, a peres ügyekre készülve ideiglenesen megtarthatja a befagyott orosz eszközök nyereségének a 10 százalékát. Tavaly az EU-ban 4,4 milliárd eurónyi profitot realizáltak a szankciók révén lefoglalt orosz eszközökből.
