Háború: összeomlik a keleti front? Miért menekülnek az ukránok?

Bár május óta újra megindultak az amerikai fegyverszállítmányok, egyelőre a hadi segélyeknek a vártnál kisebb hatása lett a háború menetére áll a novekedes.hu írásában.

Tavaly ősz óta lassan, de halad előre az orosz haderő: júliusig valamivel kevesebb mint ezer négyzetkilométert sikerült elfoglalniuk. Az ukránok rendre kénytelenek feladni az állásaikat. A napokban a keleti donyecki területen fekvő Urozsajne faluból vonultak ki.

Néha egészen véres ütközetek pattannak ki, olyan kis településekért, amelyek jelentősége inkább csak szimbolikus. Jó példa erre egy kis halászfalu, Krynky esete. Ez volt az egyetlen olyan község, amelyet Ukrajna a Herszon régióban a Dnyipro-folyó keleti partján meg tudott tartani.

A katonák rendre kis csónakokon, korlátozott ellátással keltek át a faluba, és kénytelenek voltak gyalogosan harcolni. Az egyetlen távolsági támogatást a folyó túlsó partján lévő tüzérség és rakétavetők nyújtották. A katonák egymás között az akciókat „öngyilkos küldetésként” emlegették. Állítólag volt, hogy 30-60 percet kellett a nyílt vízen tartózkodniuk miközben az orosz drónok támadták a csapataikat.

Egyesek szerint „úgy dobták őket a farkasok elé, mint egy darab húst”.

Az apró faluért vívott csatákban félő, hogy több mint ezer ukrán katona vesztette életét – írja a Telegraph.

Végül pedig minden hiába volt. Hivatalos kijevi források is megerősítették, hogy Krynky-ben az összes ukrán állást elpusztították az oroszok.
Nő a támadók létszáma

Azóta, hogy májusban újra megindultak az amerikai fegyverszállítmányok Ukrajnába, az orosz csapatok keleti előretörése jelentősen lelassult, viszont nem állt meg teljesen. Oroszország még mindig területeket nyer, bár sokkal lassabb ütemben.

Valószínűtlen, hogy Moszkva jelentős városokat tudjon elfoglalni, viszont ahogy telnek a hetek újabb és újabb települések kerülnek orosz kézre, ami aligha tesz jót az ukrán morálnak. Még akkoris, ha mindez a támadóknak is komoly áldozattal jár.

Az orosz veszteségek száma a brit védelmi minisztérium előrejelzése szerint a következő két hónapban valószínűleg továbbra is átlagosan napi ezret fog kitenni.

Rustem Umerov ukrán védelmi miniszter elmondása szerint az ukrán hadseregnek több mint 500 ezer orosz katonával kell szembenéznie, ráadásul a Kreml a következő hónapokban a támadók létszámát 300 ezerrel tervezi növelni, részben zsoldosok aktív bevonásával.

A toborzási technikák néhol egészen sajátosak. Az egyik orosz regionális önkormányzat például díjat ajánlott fel azoknak a lakosoknak, akik meggyőzik barátaikat és családtagjaikat, hogy Ukrajnában harcoljanak.
Jó taktikát választottak?

A NATO egyik tábornoka, Christopher Cavoli egy biztonsági fórumon azt mondta, hogy Kijev általános katonai stratégiája jó, még akkoris, ha az ukrán erők a front mentén egyes helyeken visszaszorulnak.

Cavoli szerint kényes egyensúlyt kell fenntartania az ukrán kormánynak, hisz emberekre nem csak a fronton, hanem a földeken és a gyárakban is szükség van.

A tábornok ugyanakkor az említett eseményen arról is beszélt, hogy az ukrán háború bárhogy is érjen véget, Európa és Amerika mindenképp egy óriási „Oroszország-problémával” kell majd szembenézzen.

Moszkva ugyanis a konfliktus után újra fogja alakítani a haderejét és a NATO-ra, mint ellenségre fog tekinteni.