Képmutatás a köbön: Németország tiltja a kazettás bombák használatát, de a saját területén tárolja az ukránok készleteit

A kazettás bombákat tiltó egyezményhez Németország lelkesen csatlakozott annak idején. Most kiderült, hogy a fegyvereket nemcsak tárolja az amerikaiaknak köszönhetően, hanem ugyanolyan lelkesen az Ukrajnába szállításban is segédkezik. Litvánia közben izomból, de legalább nem sunyítva döntött – és kilépett az egyezményből írja a mandiner.

Kevés fegyver használata vált ki akkora társadalmi és kormányzati ellenszenvet az ukrajnai háborúban, mint a kazettás, más néven fürtös bombák. A fegyver különlegessége, hogy a belsejében számtalan kisebb robbanóeszköz lapul, amely még a levegőben nagy területen szétszóródik, és úgy csapódik be. Az alkalmazása ellen nem véletlenül tiltakozik a globális közösség legnagyobb része: a becsapódások helye teljesen kiszámíthatatlan, így célzott megsemmisítésre gyakorlatilag alkalmatlan – a hatótávolságán belül katonát és civilt egyaránt elpusztít. Ennél is súlyosabb gondot jelent, hogy a szétszóródó lövedékek egy része egyáltalán nem lép működésbe, a késleltetett robbanás gyakran csak a háború vége után akár évekkel következik be, természetesen úgy, hogy civilek vannak a helyszínen. Utóbbi miatt a kazettás bombákat a háború sújtotta országok földben maradt taposóaknáihoz hasonlítják, amelyek képesek akár évtizedekkel a ledobásuk után is válogatás nélkül gyilkolni.

Amikor az ukrajnai konfliktusban Oroszország először alkalmazta a fürtös bombákat, a nemzetközi szervezetek és a közvélemény – jogosan – egyaránt tombolni kezdett. A Dublini nyilatkozat 2008-as aláírásakor (2010-ben lépett életbe) 107 ország (közöttük természetesen Magyarország is) ratifikálta a kazettás bombák bármilyen alkalmazásának tiltását. Az orosz bombák bevetését Jens Stoltenberg NATO-főtitkár embertelennek és a nemzetközi jog megsértésének nevezte. Igaza is volt és nem is.

Az egyezményt ugyanis Oroszország, Kína és az Egyesült Államok soha nem ratifikálta. És nemcsak ők, hanem Ukrajna sem.

A kettős mérce azonnal megmutatkozott, amikor az Egyesült Államok bejelentette, hogy Kijev kérésére fürtös bombákat fog szállítani Ukrajnába. Az addig az oroszokat terrorista gyilkológépeknek tituláló nyugati államok döntő többsége csendben maradt, és egy szót sem szólt a fegyverek alkalmazása ellen. Ritka kivételekkel hirtelen elcsitult a nemzetközi jog megsértése és az embertelenség miatt támadt moraj.