Putyin világháborúval fenyeget, ha az ukránok orosz stratégiai célpontokat támadnak

Moszkva felülvizsgálta atomfegyver doktrínáját. Putyin felkészül arra a lehetőségre, hogy az ukránok megtámadják a stratégiai orosz atomfegyvereket.

Lehet, hogy a romló harctéri és a nemzetközi helyzet áll a talányos, radikális ukrán vezetés-átalakítás mögött. Zelenszkij elnök felgyorsuló kádercsere politikája mögött a jövőtől való rettegés, a kialakuló pánikhelyzet is állhat. Az elnök felgyorsítaná Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, de ehhez nem könnyű partnereket találni. A NATO csatlakozást Joe Biden amerikai elnök sem támogatja, mert attól tart, hogy ez belesodorhatja Európát egy végzetes nukleáris világháborúba. Erre meglehetősen egyértelmű utalást tett a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Moszkvában közölték, hogy felülvizsgálják az orosz atomfegyver doktrinát. Ez nyilvánvaló fenyegetés a NATO-nak, első sorban az Egyesült Államoknak címezve földünk azon országától, amely a világ legtöbb nukleáris robbanófejével rendelkezik. És ellentétben a nyugdíjaskorú amerikai interkontinentális stratégiai ballisztikus rakétákkal (ICBM), az oroszok (és a kínaiak) az utóbbi két évtizedben modernizálták atomarzenáljukat.

Putyin: Ukrajnát földönkívüliek irányítják
Putyin ugyanakkor Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon (VEF) meg sem említette a nukleáris doktrína felülvizsgálatát. Útban kelet felé megállt Ulánbátorban, meghívja a mongolokat az októberi, kazányi BRICS-csúcsra. Vlagyivosztokban a kínai alelnökkel a jövő havi BRICS-csúcstalálkozón Hszi Csin-ping elnökkel való tárgyalásról egyeztetnek. BRICS-hír: a NATO-tag Törökország Európa legnagyobb létszámú fegyveres erejével beadta csatlakozási kérelmét. Washingtonban, Londonban, Brüsszelben tanakodnak, hogyan reagáljanak Erdogan legújabb húzására.

Európa, az orosz gázszállítások jövőjéről lesújtó Putyin véleménye:

nem értem, a németek miért nem kapcsolják be az Északi Áramlat negyedik, sértetlen ágát.

Az amerikaiakról váratlanul annyit mond, hogy támogatja Kamala Harrist (és a Biden-vonalat). Ukrajnáról keserűen ironizál: „földönkívüliek, vagy külföldiek irányítják”, akiknek nem számít a horribilis emberáldozat (nemcsak Ukrajnában).

A Németországba tervezett amerikai fegyverzet-telepítés és a lengyel tervek, amelyek amerikai atomfegyverek bázisává tennék az országot

visszaviszik Európát az első hidegháború legforróbb, legveszélyesebb időszakához,

a múlt század hetvenes-nyolcvanas évtizede szembenállásához.

-A Szovjetunió több száz SS-20-as közép-hatótávolságú, (500-5000 kilométer, RSD-10-es Pionyer) ballisztikus rakétát telepített, amelyek
-vagy egy (a Hiroshima-bombánál 70-szer erősebb) robbanófejjel,
-vagy három, önállóan célra vezérelhető (MIRV), egyenként 150 kilotonnás (tíz Hiroshima-bomba) robbanófejjel voltak felszerelve.
-Ezekkel álltak szemben az USA Persing II. jóval kisebb, rövidebb hatótávolságú, technikailag hasonló (kétlépcsős, szilárd hajtóanyagú, 5-80 kilotonnás) ballisztikus rakétái.

Válaszcsapás jöhet

Biden elnök, a tapasztalt kül- és nemzetközi biztonságpolitikus tudja, hogy ez nukleáris világháborúhoz vezetne. Oroszország ugyanis stratégiai nukleáris csapásmérő erejének szárazföldi komponensét mélyen az ország belsejében állomásoztatja. Itt silóban tartott, vagy mobil kilövőállású ICBM-ekről, másfelől a Tu-95-ös és Tu-160-as nukleáris robbanófejekkel felszerelt (hipersebességű) rakétákat hordozó stratégiai bombázógépekről van szó.

Ha az ukránok engedélyt (és nagy hordtávolságú fegyvereket) kapnak, orosz feltételezések szerint megtámadhatnák Oroszország biztonságának legféltettebb alapjait, a nukleáris triád szárazföldi és légi komponensének bázisait.

Ami még az eddigi orosz nukleáris doktrina szerint is válasz-atomcsapások tömegével járna.

A válasz: korszerűsítik az orosz hadsereg irányítható légibombáit. A szárnnyal és célravezérlő-berendezéssel (UMPK) ellátott 500 kilogrammos légibombák jelenlegi 50-60 kilométeres hatótávolságát megnövelik 78-85 kilométerre. Ugyanezen források szerint a végéhez közeledik a legerősebb oroszországi széria-légibomba, a 3 tonnás FAB-3000M54-es UMPK változatának a kipróbálása. Az új változatot megnövelt hatótávolsággal, magasabbról indítják el a cél felé – még az ukrán légvédelem hatósugarán kívülről.

Forrás: VG.hu/KH