Katasztrofális élelmiszerhiányt okozhatnak a gyilkos ukrajnai mezők

Ukrajnában már csaknem 140 ezer négyzetkilométernyi területet aknásítottak el, ami nagyobb mint egész Nagy-Britannia. Az aknamezők felszámolása több mint száz évig eltarthat

A többmilliónyi akna nemcsak Ukrajna újjáépítését akadályozhatja, hanem akár még súlyos élelmiszerválságot is okozhat számos afrikai és ázsiai országban. Ezért az ukrán aknamezők felszámolása történelmi léptékű befektetéseket és ezzel együtt teljes szemlélet változást igényel – írja a The Economistra hivatkozva az Infostart.hu.

A taposóaknák a Krím 2014-es orosz bekebelezése óta jelentenek egyre nagyobb gondot, a háború 2022-es kitörését követően pedig a gyilkos mezők nagysága jócskán megnőtt. A kezdetben támadó oroszokat egy idő után sok helyen visszaszorították. A hátráló inváziós erők viszont, hogy lassítsák az ukránokat, hatalmas területeket aknásítottak el a világ talán legtermékenyebb talajú vidékein. A harcok miatt idővel már nemcsak az aknák, hanem a fel nem robbant gránátok, bombák és rakéták is egyre gyakrabban kerültek a szántóföldekre.

Ezek jó része még évekig halálos veszélyt jelent, hiszen bármikor felrobbanhatnak.

Az aknamezők és a fel nem robbant harceszközök azonban nemcsak az emberek számára jelentenek súlyos kockázatot, hanem komolyan visszavethetik Ukrajna egész gazdaságát is – figyelmeztet a londoni újság. A veszélyes földeken ugyanis lehetetlen a mezőgazdasági termelés. Az így kieső bevétel évente meghaladja a 11 milliárd dollárt, ami az ukrán GDP 5,6 százalékával azonos – idézi a The Economist a Tony Blair Intézet (TBI) nevű elemző központ legújabb jelentését. A volt brit miniszterelnök által létrehozott intézet szerint az aknák és fel nem robbant lőszerek miatt a legjobban az ukrán gabona kivitele esett vissza. A háborút megelőző évekhez képest 13,2 százalékkal csökkent a búza és a kukorica exportja, és ez 8,9 milliárd dolláros bevételkiesést okozott az ország gazdaságának.

A veszteség azonban nemcsak Ukrajna számára jelentős – áll a TBI elemzésében –, hanem emberek százmillióinak életét is veszélybe sodorhatja világszerte. Az orosz inváziót megelőzően ugyanis az ukrajnai gabona 90 százalékát az élelmiszer-behozatalra szoruló afrikai és ázsiai ország vásárolták fel. A háború miatt ellenben tízéves mélypontra zuhant annak a gabonának a mennyisége, amit még viszonylag megfizethető áron tudtak beszerezni Ukrajnától. Ezért is lenne szó szerint

étfontosságú, hogy mielőbb mentesítsék az ukrán gabonaföldeket, és a mezőgazdaság termelése újból elérje a harcok előtti szintet. Ehhez viszont óriási összegek kellenének

– figyelmeztet a Tony Blair Institute.

A Világbank úgy becsüli, hogy legalább 34,6 milliárd dollárra lenne szükség ahhoz, hogy megtisztítsák az összecsapások helyszíneit, ami a jelenlegi aknamentesítő módszerekkel száz évnél is tovább tartana. A kijevi kormány azonban azt szeretné, ha az aknamezők legalább 80 százalékát tíz éven belül újból művelésbe lehetne vonni. Ehhez pedig nagyjából évi 2,8 milliárd dollárra lenne szükség, és valahogy fel kellene gyorsítani az egész folyamatot is. Az ukránok már hozzákezdtek a feladat végrehajtásához, és eddig 35 ezer négyzetkilométernyi területet hoztak újból művelhető állapotba. Pénz persze nincs elég, így a mentesítés nem halad elég tempósan – közölte a TBI.

A The Economist ugyanakkor két olyan pénzügyi modellt is említ, amelyek segíthetnek az ukránoknak. Az egyik a magántőke bevonását célozza úgy, hogy kötvényeket bocsátanának ki, amelyek bevételéből a robbantótestek felszámolását lehetne pénzelni. Aztán a megtisztított területekről származó mezőgazdasági bevételekből lehetne visszavásárolni a kötvényeket. A másik módszer a hosszú lejáratú államkötvények kibocsátása lenne, amelyeket főleg külföldi kormányok vehetnének meg, és a befolyó összeget az aknamentesítésre fordítanák.

Az anyagi források előteremtése mellett az ukránok új módszerekkel is kísérleteznek,

hogy minél jobban felgyorsíthassák a mentesértés folyamatát. Elsősorban a drónok és a mesterséges intelligencia alkalmazása kínál ígéretes megoldásokat. A távolról irányított robotokkal gyorsan és főleg emberi élet kockáztatása nélkül lehet megkeresni a robbanótesteket, amelyek felismerésében az MI óriási segítséget nyújthat. Aztán a drónok által felderített aknák, vagy fel nem robbant lőszerek helyének GPS-koordinátái alapján a felszedését is gépek végezhetik.

A Tony Blair Institute véleménye az, hogy az aknamentesítés ütemének gyorsítása globális jelentőségű, és ehhez Ukrajnának nemzetközi összefogásra van szüksége. Enélkül ugyanis Kijev képtelen lesz belátható időn belül felszámolni az orosz agresszió következményeit. Azok pedig tovább gyűrűzve, súlyos élelmiszerválságot és éhezést okozhatnak Afrika, valamint Ázsia számos országában, emberek százmillióinak életét sodorva veszélybe.

Forrás: infostart.hu/KH