A magyar kormány odaszólt Ukrajnának, erős vádakat fogalmaztak meg

Káros és veszélyes lépésnek tartja a magyar kormány a moszkvai patriarchátushoz közelinek tartott keresztény ortodox egyház betiltását Ukrajnában, ami precedenst is teremthet – jelentette ki Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára csütörtökön.

A Vallásgyakorlás Szabadságának Nemzetközi Szövetsége (IRFBA) idei, berlini konferenciáján részt vevő államtitkár az MTI-nek hangsúlyozta: Magyarország elítéli, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, azt agressziónak tartja, és szolidáris a szenvedő ukrán néppel, ezért is indította támogatásukra történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját.

Emellett a katonai agresszió és a humanitárius válsághelyzet sem igazolhatja azt, hogy politikai indíttatásból, biztonsági okokra hivatkozva egy állam betiltson egy területén működő egyházat, felszámolja, illetve elkobozza a vagyonát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus végén írta alá a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltását, illetve ukrán területről való kitiltását lehetővé tevő törvényt, miután az ország parlamentje azt elfogadta.

Azbej Tristan elmondta: a magyar kormány álláspontjának a berlini vallásügyi konferencián is hangot adott, miután több keleti egyházi vezető arra kérte a magyar kormányt, hogy közvetítse aggodalmaikat a betiltással, valamint azzal kapcsolatban, hogy az állam Észtországban is súlyosan beavatkozott az ortodox egyház belügyeibe.

A magyar kormány osztja az egyházfők aggodalmát, és úgy gondolja, hogy az a tény, miszerint Ukrajna orosz agresszióval néz szembe és honvédő háborút vív, nem eredményezheti a vallásszabadság súlyos csorbítását

– fogalmazott a politikus.

Azbej Tristan felidézte, hogy a mostanihoz hasonló okból, illetve azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió az ukrajnai háborúval összefüggésben az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka szankciós listára helyezését tervezte, már korábban is Magyarországhoz, mint a „józan ész hangjához” fordult több egyházi vezető – köztük az asszír pátriárka és a szír ortodox pátriárka.

Forrás: index.hu