Húsz éve volt a gyalázatos népszavazás

A hazaárulók még mindig közöttünk élnek írja a mandiner.

2004. december 5. – A nap, amikor Magyarország politikai vezetése szembefordult a nemzettel, és a szétszakított magyarság millióinak sorsát dobta oda pártpolitikai játszmák oltárán. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás tragédiája azóta is mély sebet hagyott a nemzet emlékezetében – és jogosan. Hiszen akik ezt a szavazást egyáltalán kiírták, azok hazaárulók voltak.

Az egész történet egy politikai színjátékkal kezdődött, amikor a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtéssel próbálta meg elérni, hogy a határon túli magyarok kedvezményes honosításához törvényi alapot teremtsenek.

Ez a kezdeményezés, bár nemes célt szolgált, politikai fegyverré vált, amelyet a magyar baloldal és a liberálisok arra használtak, hogy szándékosan éket verjenek magyar és magyar közé.

A népszavazás kiírásának körülményei önmagukban is szégyenletesek. Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök jóváhagyásával december 5-re tűzték ki a referendumot, egy másik, kevésbé érzékeny témával, a kórházprivatizációval együtt. Ez az időzítés nyíltan mutatta: a hatalmon lévők semmit nem tettek a nemzeti ügy iránti elkötelezettségük bizonyítására.

A baloldal és liberális szövetségeseik, élükön Gyurcsány Ferenccel és a Szabad Demokraták Szövetségével, mindent megtettek, hogy lejárassák az ügyet.

Kampányuk lényege az volt, hogy a határon túli magyarok „elveszik” az anyaországi állampolgárok szociális juttatásait. Ez az abszurd, minden alapot nélkülöző propaganda hatékony eszköznek bizonyult a választók manipulálására.
Az MSZP és az SZDSZ állításai szerint a kettős állampolgárság tönkretenné a szociális rendszert – holott akkor is világos volt, hogy a törvényt megalkotó parlamenti többség bármilyen hatásmechanizmust szabályozhatott volna. Az érv alaptalan volt, de hatásos: a magyar közvélemény egy része elhitte a propagandát, és nemet mondott saját nemzettársaira.

Az alacsony részvétel miatt a népszavazás eredménytelen lett, de az üzenet egyértelmű volt: Magyarország lakosságának egy jelentős része nem tartotta fontosnak, hogy a történelmi igazságtételt megvalósítsa. A nem szavazatok magas aránya pedig azt mutatta, hogy a balliberális manipuláció sikeresen ültette el a félelmet és az előítéleteket az emberekben.

A december 5-i események azt üzenték a határon túli magyaroknak: „Nem vagytok a nemzet részei”. Ezt az anyaországon kívül élők sokkoló módon élték meg, hiszen azok a magyarok, akik a legnagyobb áldozatot hozták a történelem során, ismét elutasítást kaptak. Ez a nap a nemzeti önazonosság meggyalázásának napja lett, amely a Kádár-rendszer nemzetromboló politikáját idézte.

A baloldal a népszavazás körüli kampányával nyíltan és egyértelműen nemzetellenes álláspontot képviselt. A 2004-es kampány a Gyurcsány-kormány és az SZDSZ részéről nemcsak politikai hiba volt, hanem egyenesen árulás:

egy olyan propaganda, amely elutasította a magyar nemzet határokon átívelő egységét. Különösen felháborító, hogy ezek az erők később migránsok tömeges befogadását szorgalmazták – ezzel szemben azonban saját nemzettársaik iránt megtagadták a legalapvetőbb szolidaritást is.

Forrás: mandiner.hu/KH