Oroszország óva inti az USA-t a nukleáris kísérletektől
Oroszország fegyverzetellenőrzésért felelős vezetője óva intette Donald Trump újonnan hivatalba lépő kormányát a nukleáris kísérletek folytatásától, mondván, hogy Moszkva nyitva tartja saját lehetőségeit Washington „rendkívül ellenséges” álláspontja közepette.
A világ két legnagyobb atomhatalma által végzett kísérletek újrakezdése egy új és bizonytalan korszakot nyitna meg közel 80 évvel azóta, hogy az Egyesült Államok 1945 júliusában az új-mexikói Alamogordóban tesztelte az első atombombát.
Oroszország, az Egyesült Államok és Kína mindannyian nukleáris arzenáljuk jelentős modernizálására készülnek, miközben a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti hidegháborús fegyverzetellenőrzési szerződések felmorzsolódnak.
A fegyverzetellenőrzést felügyelő Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes Washington felé küldött egyértelmű jelzésként közölte, hogy Trump első ciklusa alatt radikális álláspontot képviselt az Átfogó Atomcsend Szerződéssel (CTBT) kapcsolatban.
„A nemzetközi helyzet jelenleg rendkívül nehéz, az amerikai politika különböző aspektusaiban ma rendkívül ellenséges velünk szemben” – idézte Rjabkovot a Kommerszant című orosz lapnak adott interjújában.
„Tehát a lehetőségeink, hogy a biztonság szavatolása érdekében cselekedjünk, és az ehhez szükséges lehetséges intézkedéseink és akcióink – valamint a politikailag megfelelő jelzések küldése… nem zár ki semmit”.
Trump első, 2017-2021-es elnöki ciklusa alatt kormánya megvitatta, hogy 1992 óta először végezzen-e amerikai atomkísérletet – számolt be a Washington Post 2020-ban.
2023-ban Vlagyimir Putyin elnök hivatalosan visszavonta az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) Oroszország általi ratifikálását, ezzel országa az Egyesült Államokhoz igazodott.
Az Átfogó Atomcsend-szerződést Oroszország 1996-ban írta alá, és 2000-ben ratifikálta. Az Egyesült Államok 1996-ban írta alá a szerződést, de nem ratifikálta.
Nukleáris kísérletek?
Egyes fegyverzetellenőrzési szakértők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok visszatér a kísérletekhez, hogy új fegyvereket fejlesszen ki, és ezzel egyidejűleg jelzést küldjön az olyan riválisoknak, mint Oroszország és Kína.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint Oroszország 5580 robbanófejjel és az Egyesült Államok 5044 robbanófejjel messze a világ legnagyobb nukleáris hatalma, a világ nukleáris fegyvereinek mintegy 88%-át birtokolják. Kína körülbelül 500 robbanófejjel rendelkezik.
Az 1945 és az 1996-os Átfogó Atomcsend-szerződés között eltelt öt évtizedben az ENSZ szerint több mint 2000 nukleáris kísérletet hajtottak végre, ebből 1032-t az Egyesült Államok, 715-öt pedig a Szovjetunió.
A posztszovjet Oroszország nem hajtott végre nukleáris kísérletet. A Szovjetunió utoljára 1990-ben hajtott végre nukleáris kísérletet.
Putyin azt mondta, hogy Oroszország fontolóra venné egy nukleáris fegyver tesztelését, ha az Egyesült Államok ezt tenné. A múlt hónapban Putyin csökkentette a nukleáris csapás küszöbét, válaszul a hagyományos támadások szélesebb körére, és miután Moszkva szerint Ukrajna mélyen Oroszország belsejében amerikai gyártmányú ATACMS rakétákkal csapott le.
A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta a Fegyverzetellenőrzési Szövetség szerint csak néhány ország tesztelt nukleáris fegyvert: az Egyesült Államok 1992-ben, Kína és Franciaország 1996-ban, India és Pakisztán 1998-ban, Észak-Korea pedig 2017-ben tesztelt utoljára.
Forrás: computertrends
