Norvég politológus: A Nyugat lassan kész beismerni a vereségét Ukrajnában
A norvég politológus az X-en közzétett hosszú elemzésében ír arról, a nyugati média hogyan változtatja meg véleményét az ukrajnai háborúval és annak végkimenetelével kapcsolatban. Elsőként a The Economistet említi, amely arról számolt be néhány hónapja, hogy „Oroszország átvágja az ukrán védelmet”, és Ukrajna ezt követően „a túlélésért küzd”.
„A nyugati médiában szép lassan készítik a közvéleményt az ukrán vereségre, illetve a jövőbeli tárgyalások során várható fájdalmas engedményekre. Az újságíróknak nincs más választásuk, hiszen a valóságot nem lehet figyelmen kívül hagyni, Oroszország közelgő győzelme már 2023 nyara óta nyilvánvaló volt, ám ezt mégis elkendőzték a proxyháború fenntartása érdekében”
Diesen szerint „a narratívák feletti kontroll lenyűgöző demonstrációjának vagyunk tanúi”, hiszen a politikai és médiaelit több mint két éve azt hirdeti, hogy „Ukrajna győz”, és minden ellenkező véleményt „Kreml-propagandának” bélyegeznek, amelynek célja a háborús támogatás csökkentése.
„Ami tegnap még »orosz propaganda« volt, az érdekes módon most hirtelen kollektív konszenzus lett. A kritikus önreflexió ugyanúgy hiányzik, mint annak idején a Russiagate-jelentéseket követően”
Diesen úgy véli, a minta és a kontroll hasonló ahhoz, amit a média évtizedeken át alkalmazott Afganisztán kapcsán, amikor a NATO győzelméről és az amerikai hegemónia fenntartásáról győzködték a közvéleményt. Ez végül a csapatok gyors kivonulásához és a drámai képekkel kísért összeomláshoz vezetett. Ugyanígy, az ukrán háború stagnáló frontvonalait is tévesen úgy mutatták be, mint az orosz győzelem lehetetlenségét, miközben a háború irányát valójában a veszteségek mértéke határozza meg.
„A háború irányát a lemorzsolódási arányok alapján mérik, és ezek Ukrajna számára rendkívül kedvezőtlenek voltak, a helyzet pedig folyamatosan romlik.”
A jelenlegi helyzet Diesen szerint elkerülhetetlen volt: az ukrán frontvonalak összeomlása, az emberállomány és a fegyverzet kimerülése miatt. A nyugati narratíva váltása azért következett be, mert a területi veszteségeket már nem lehet eltitkolni. A háború addig volt hasznos a NATO számára, amíg az orosz és ukrán felek egymást gyengítették jelentősebb területi változások nélkül. Most azonban a NATO-nak már nem érdeke a konfliktus folytatása.
A háború jó, a diplomácia rossz
Diesen szerint a nyugati politikai és médiaelit „az empátiát fegyverként használta”, hogy támogassa a proxyháborút, miközben a diplomáciai megoldásokat lenézték. Az ukrán szenvedésekre és az igazságtalanságokra való hivatkozás elég volt ahhoz, hogy széles körű támogatást szerezzenek, de akik tárgyalásokat javasoltak, azokat azonnal Kreml-barátként bélyegezték meg.
„Az empátia egyetlen érvényes megnyilvánulása egy megnyerhetetlen háború támogatása lett.”
A média kritikusan keveset foglalkozott a valós ukrán veszteségekkel és a szankciók kudarcával, mert ezek csökkentették volna az ukránok iránti szimpátiát. Az amerikai és brit politikai vezetés pedig szabotálta a minszki és isztambuli tárgyalásokat, hogy fenntartsa a narratívát, miszerint a Nyugat csupán „segíteni” akar Ukrajnának.
„Bemegyünk és oroszokat ölünk”
Diesen szerint az Egyesült Államok politikája valójában a globális hegemónia visszaszerzéséről szól, és Ukrajnát eszközként használják Oroszország meggyengítésére. Ezt alátámasztja a RAND Corporation 2019-es jelentése, amelyben Ukrajna NATO-bővítésével és katonai támogatásával akarták provokálni Oroszországot, hogy az még inkább bevonódjon a konfliktusba.
„A stratégia célja Oroszország kivéreztetése volt, azonban elkerülve a teljes körű háborút, amely Moszkva stratégiai erősödéséhez vezethetett volna.”
Leon Panetta, a CIA volt igazgatója és Volodimir Zelenszkij is megerősítette, hogy a háború valódi célja Oroszország kimerítése, még ha ez Ukrajna pusztulásával is jár. Az amerikai és brit vezetők 2022-ben egyértelművé tették, hogy Oroszország destabilizálása a végső cél, miközben Putyin rezsimjének felszámolásáról beszéltek.
„A konfliktus célját elértük” – mondta Sean Bell, a brit Királyi Légierő egykori tisztje, utalva arra, hogy Ukrajna és a NATO céljai már nem egyeznek.
Diesen szerint a proxyháború vége közeledik, mert Ukrajna kimerült, és a NATO már nem érdekelt a háború folytatásában. A tárgyalások hamarosan megkezdődhetnek, valószínűleg „az ukránok iránti empátia” jegyében.
Forrás: Mandiner
