Bloomberg: Trump húsvétig össze akarja hozni a tűzszünetet Ukrajnában

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetése azt jelenti, hogy Moszkva és Washington ezentúl a békéről, nem háborúról fog beszélni – jelentette Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml, Putyin című műsorában, írta az MTI.

„Ez egy erőteljes jelzés arra vonatkozóan, hogy mostantól párbeszéd útján próbáljuk majd megoldani a problémákat. És most már a békéről fogunk beszélni, nem a háborúról” – mondta a szóvivő, aki szerint a republikánus elnök elődje, Joe Biden alatt az Egyesült Államok párbeszéd helyett háborút akart „a végsőkig”. (Ehhez hasonló állásponton van a magyar kormány is, amely a demokrata kormányzatot háborúpártinak minősítette, most viszont, amikor Trump is felvetette a szankciókat, ugyanezeket az amerikai eszközöket Orbán Viktor már a béke érdekében tett erőfeszítésnek tekintette.)

„Trump elnök nyilatkozataiból ítélve: a problémákat párbeszéd útján oldjuk meg, nincs háború, béke kell. Az ilyen álláspontnak, elvileg, minden épeszű ember vagy állam számára rokonszenvesebbnek kellene lennie”

– mondta az orosz elnök szóvivője, miközben az orosz állami hírügynökség épp arról ír, hogy az orosz hadsereg megtörni látszik az ukrán védelmet Pokrovszk és Kosztantinyivka között. Ha ez igaz, úgy Donyeck nyugati része, a még ukrán ellenőrzés alatt álló Kramatorszk védelme is ingatagabbá válik és Ukrajna elesik utolsó jelentős kokszlelőhelyeitől is, amely a maradék ukrán acélipar fontos energiaforrását adja.

Trump maga közölte nem sokkal a müncheni biztonsági konferencia előtt, hogy „tartalmas beszélgetést folytatott” az orosz elnökkel. Ugyanakkor továbbra sem egyértelmű, milyen módon is képzeli el Washington a békét Ukrajnában. Kijev korábban aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy részvétele nélkül folyik az egyezkedés az országot érintő megállapodásról.

Peszkov szerint azok az amerikai szankciók bármikor visszavonhatók, amelyek akadályát jelentenék annak, hogy orosz hivatalos személyek utazzanak tárgyalni az Egyesült Államokba. Megjegyezte, hogy Trump bármikor felkeresheti Oroszországot.

Peszkov szerint az elmúlt évek tapasztalatai segítik Oroszországot abban, hogy a Nyugattal folytatott esetleges tárgyalások során ne hagyja magát újra félrevezetni, mint ahogy az ukrajnai rendezésről rendelkező 2014-2015-ös minszki megállapodások esetében történt.

A minszki megállapodások kudarcának felelősségét Moszkva egyértelműen Ukrajnára és a Nyugatra hárítja, noha Oroszország nem volt hajlandó biztosítani, hogy Ukrajna átvegye a határellenőrzést az akkor szakadár donyecki és luhanszki területek felett, még azelőtt, hogy ott választásokat tartottak volna. A választás hiánya is akadálya volt a minszki megállapodásoknak, amelyeket Moszkva részben maga is figyelmen kívül hagyott 2015 februárjában, amikor Debalcevénél támadás érte az elvonuló ukrán erőket és a települést az oroszbarát szeparatisták – Moszkva segítségével – ellenőrzésük alá vonták. Igaz, Kijev később – amikor a kelet-ukrajnai választások megszervezése egyébként is akadályokba ütközött a fentebb jelzett okok miatt – világossá tette, hogy a szorult helyzetben meghozott minszki megállapodás teljesítése nem áll érdekében.

Peszkov szerint Oroszország nem felejti el, hogy más kérdésekben is becsapták, például amikor megígérték neki, hogy a NATO-t nem fogják keleti irányba bővíteni, és Moszkva ezt is figyelembe fogja venni álláspontjának kialakításakor. Aláírt dokumentum a keleti bővítés korlátozásáról nem született sosem – ennek köszönhetően lehetett Magyarország is a NATO tagja –, csupán a német egyesítésre vonatkozóan született megállapodás, amely szerint az egykori Kelet-Németország területén a NATO nem német erői nem jelennek meg. Ezt az egyezséget be is tartotta a NATO.

Peszkov Kijevet okolta a háborúért mondván, ha nem lövette volna népét Ukrajna a Donyec-medencében, akkor Ukrajna is sértetlen maradt volna. Arra Peszkov nem tért ki, hogy a szeparatisták orosz támogatással hoztak létre szakadár államot, amellyel az ukrán hadsereg küzdött 2014-2015-ben, majd nézett vele farkasszemet a következő hét évben, igaz, egyre kisebb harci intenzitás mellett.

Egyelőre nem tudni, milyen biztonsági garanciákat adna az Egyesült Államok Ukrajnának, amely saját ásványkincseihez adna hozzáférést az amerikaiaknak cserébe a támogatás fenntartásáért. A lengyel külügyminiszter vasárnap arról beszélt, hogy az amerikai fél münchenben felvázolta az amerikai tárgyalási taktikáját Ukrajna békéje érdekében, de Radoslaw Sikorski részleteket nem árult el, csak megjegyezte, hogy a taktika „unortodox”, de működhet.

A Bloomberg úgy tudja, hogy Trump már húsvétra tető alá akarja hozni a tűzszüneti megállapodást Moszkvával.

A müncheni biztonsági konferencián Volodimir Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy ne ismétlődjön meg a történelem – ezzel az 1938-as müncheni konferenciára utalt, ahol Németország megkapta a Csehországhoz tartozó Szudéta-vidéket, ám ez inkább csak tovább bátorította a hitleri Németországot –, és arra bátorította a Nyugatot, hogy álljanak ki Ukrajna mellett, mert ez nem csak az ország, de a kontinens biztonsági érdekeit szolgálná.

Forrás: telex.hu/KH