Orosz–ukrán háború: három év után először van esély a békére

2022. február 24-én az orosz csapatok három irányból indultak el Ukrajna ellen. Az orosz–ukrán háború csatáiban több százezren estek áldozatul, több tízezren eltűntek és milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására. Harmadik éve dúl a háború Oroszország és Ukrajna között, és idén először van komoly esély a békekötésre. Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi békemissziója és Donald Trump elnök határozott békepártisága meghozta az áttörést, a háború harmadik évfordulója előtt alig egy héttel sor került az első béketárgyalásra Rijádban, ahol az Egyesült Államok és Oroszország képviselői tárgyaltak a megoldási lehetőségekről írja a magyarnemzet.hu.

Az orosz–ukrán háborúban a szakértők eleinte villámháborúra számítottak, a legtöbben úgy vélték, Oroszország olyan egyértelmű katonai fölénnyel bír, amellyel szemben Ukrajna tehetetlen lesz. A biztosnak látszó forgatókönyv azonban megdőlt, az orosz csapatok nem készültek fel Ukrajna erős ellenállására, amelyet később az egyre háborúpártibbá váló európai uniós országok is erősítettek, katonai és pénzügyi segélyekkel.

A háború elmúlt éve a kimerülés jegyében telt. 2024-ben Oroszország talán több lendülettel bírt a csatatéren, azonban ők is csak korlátozott területi eredményeket értek el. 2025 elejére az orosz hadsereg Ukrajna területének körülbelül 18-20 százalékát vonta ellenőrzése alá.

A háború kitörése meglepte a világot

A háború kezdete előtti hónapokban a nyugati hírszerző szolgálatok – köztük az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) – folyamatosan figyelmeztettek a veszélyre, a háború kirobbanása mégis váratlanul érte a nemzetközi közvéleményt. Pedig az ukrán–orosz szembenállás legalább 2014-ig, a Krím félsziget Ukrajnától történő elcsatolásáig, de még jóval régebbre is visszanyúlik, a két ország történelmét lényegében teljes mértékben átszövi.

Szakértők a háború előzményeként a Krím annexióját, a kelet-ukrajnai harcokat lezárni hivatott minszki egyezmények be nem tartását, illetve a háborút megelőző év jelentős csapatösszevonásokkal járó orosz–belarusz hadgyakorlatait tartják számon.

A minszki megállapodásoknak a mintegy tizennégyezer áldozattal járó, elhúzódó katonai konfliktust kellett volna megelőzniük, azonban Ukrajna hibázott azzal, hogy nem adott a szakadároknak kielégítő, de saját maguknak még vállalható engedményeket. Szakértők szerint az egyezményekkel kapcsolatban a nyugati államok, Németország és Franciaország ott mulasztottak, hogy nem gyakoroltak nyomást Ukrajnára. Vlagyimir Putyin 2014 áprilisától támogatta a szakadárokat, de nem ismerte el a megyerészek függetlenségét. Így lényegében „befagyott területté” váltak Donyeck és Luhanszk megyék bizonyos részei.

A Krím elcsatolásának problémája nem volt megoldható, hiszen csak jelentős háborúval lehetett volna visszafoglalni, mivel Oroszország erős katonai jelenlétet épített ki a félszigeten.

A háború kitörését megelőző évben végrehajtott, esetenként kilencvenezer főt mozgató hadgyakorlatok egyfajta főpróbák voltak. Az Oroszország által 2022. február 21-én elismert két népköztársaságba bevonuló orosz békefenntartó csapatokat a helyiek nagyon pozitívan fogadták. Rengeteg előjele volt tehát a háborúnak, de senki nem hitte el, hogy ki fog törni. A háború elején Oroszország az ukrán haderő összlétszámánál alacsonyabb élőerővel, de technológiai fölény birtokában kezdte meg az inváziót, és rövid idő alatt elfoglalta Ukrajna területének egynegyedét. A konfliktust több véletlennek nevezhető mozzanat tette elhúzódó háborúvá. Az egyik ilyen az volt, hogy Volodimir Zelenszkij elnököt kimenekítették Kijev kormányzati negyedből, és a városba beszivárgó orosz katonai hírszerzők nem találták meg.

Zelenszkij Ukrajnában maradt, és napi videóüzeneteivel folyamatosan tematizálni kezdte a nemzetközi politikát, szinte nyomásgyakorlásnak tekinthetően követelt nyugati fegyvereket, gazdasági és pénzügyi segítséget.

A háborúpárti országok támogatják Ukrajnát

Az uniós tagállamok által nyújtott katonai támogatással együtt az ukrán hadseregnek nyújtott teljes uniós támogatás a becslések szerint 48,5 milliárd euró – áll az EU jelentésében. Az EU 2024 márciusában úgy határozott, hogy ötmilliárd euróval megnöveli az európai békekeret pénzügyi felső határát olyan módon, hogy létrehoz egy Ukrajnát támogató, külön alapot. Ezzel az európai békekeretben nyújtott pénzügyi támogatás teljes összege eléri a 11,1 milliárd eurót. A legújabb és az eddigi legnagyobb segélycsomag, amelyet az Európai Unió tervez Ukrajnának küldeni, legalább hatmilliárd euró (2400 milliárd forint) értékű. Ebben a katonai segélycsomagban többek között 1,5 millió tüzérségi lövedéket és légvédelmi rendszereket is küldenének Ukrajnába. A háborúpárti országok is rendszeresen küldenek katonai eszközöket az ukránoknak.

Az egyik legnagyobb támogató Németország, amely eddig huszonnyolcmilliárd eurónyi fegyvert küldött Ukrajnának.

Többek között páncélozott járműveket, (MRAP, Leopard 1 és 2, Marder, Dingo, M113), légvédelmi rendszerek (Patriot, IRIS-T, Gepard), tüzérségi eszközöket (Zuzana 2, Panzerhaubitze 2000, MARS II, HIMARS), drónokat és drónvédelmi rendszereket is. Friss jelentések szerint meghaladta a hatmilliárd eurót az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által Ukrajnának nyújtott támogatások értéke is.

Európa körülbelül annyi közvetlen támogatást nyújt Ukrajnának, mint az Egyesült Államok.

Az Institute for the Study of War elemzése szerint Európa (beleértve az Európai Unió tagjait és az uniós intézményeket, valamint Norvégiát és az Egyesült Királyságot) megelőzte az Egyesült Államokat az Ukrajnának nyújtott közvetlen (katonai és nem katonai) segélyek összegében.

Európa összesen 166 milliárd dollár támogatást nyújtott Ukrajnának, és további 34,7 milliárd dollárt ígért 2030-ig.
Európa összesen mintegy 204,1 milliárd dollárt nyújtott és ígért – több mint 174 milliárd dollárt az EU, 13,9 milliárd dollárt Norvégia és 16,2 milliárd dollárt az Egyesült Királyság –, szemben az amerikai 183 milliárd dollárral.
Az EU húszmilliárd dollárral járul hozzá az Ukrajnának nyújtott hitelekhez, amelyek mögött nem Ukrajna, hanem a befagyasztott orosz állami vagyonból származó rendkívüli bevételek állnak.
Az EU mintegy 220,5 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont tart nyilván.
Az EU már 1,6 milliárd dollárt bocsátott Ukrajna rendelkezésére az immobilizált orosz vagyonból, és 3,2 milliárd dollárnyi kölcsönt folyósított 2025 januárjában.

Kudarcot vallott a háborúpárti Brüsszel szankciós politikája

Brüsszel a háború három éve alatt végig kiállt azon álláspontja mellett, hogy szankciókkal támogathatják Ukrajnát, és kárt okozhatnak Oroszországnak, dacára annak, hogy több alkalommal kiderült, hogy ez nem igaz, és a háborúpárti brüsszeli politika elhibázott. Az Európai Unió az orosz–ukrán konfliktus 2022-es kitörése óta több szankciós csomagot fogadott el Moszkva ellen, amelyek hat hónaponkénti meghosszabbításához minden tagállam beleegyezésére szükség van. A szankciók fő célja az orosz gazdaság meggyengítése, ezek azonban nem érik el a kívánt hatást, míg Európa gazdaságát súlyosan érintik.

A magyar kormányfő álláspontja már a háború elején világossá vált: a szankciók nem jelentenek megoldást, hanem tovább mélyítik a válságot.

Magyarország nemrégiben megakadályozta az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, ezzel komoly nyomást helyezve az Európai Unió döntéshozóira.

Én behúztam a kéziféket, és azt mondtam az európai vezetőknek, hogy ezt nem lehet folytatni
– fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor kormányfő korábban azt is világossá tette, hogy a magyar támogatás feltétele az ukrajnai gáz- és olajtranzit újraindítása, amelyet az elmúlt időszakban leállítottak, miután Ukrajna – ezzel nyomást gyakorolva az uniós tagállamokra – leállította a Oroszország felől érkező gáztranzitot.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem hajlandó további áldozatokat hozni az Európa számára káros szankciós politika fenntartásáért. Orbán Viktor többször kiemelte, hogy a szankciós rendszer úgy rossz, ahogy van.

Az elhibázott uniós szankciós politika kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is több alkalommal kifejtette álláspontját a uniós szankciókról.

Az Európai Unió egy kudarcot vallott szankciós politikát erőltet Oroszországgal szemben, amely nem tudta elérni a kitűzött célokat, ellenben óriási károkat okozott a magyar gazdaságnak, eddig körülbelül 7500 milliárd forint értékben

– hangsúlyozta, hozzátéve: a szankciós politikák alapvetően ellentétesek Magyarország és a magyar gazdaság érdekével.

Az Európai Unió az elmúlt három évben egy kudarcot vallott szankciós politikát erőltet. Egy olyan szankciós politikát folytat Oroszországgal szemben, amely egyáltalán nem tudta elérni azokat az eredményeket, amelyeket az Európai Unió el akart érni
– fogalmazott.

A szankciók nem vittek közelebb a békéhez, nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot. Ellenben óriási károkat okoztak az európai országok gazdaságainak, a szankciós rezsim óriási károkat okozott a magyar gazdaságnak

– emelte ki a tárcavezető.

A szankciókkal, a szankciók képében tehát az Európai Unió, Brüsszel a magyar emberekkel is fizettette az elmúlt években ennek a rendkívül kudarcos politikának az árát
– tette hozzá Szijjártó Péter.

Forrás: Magyarnemzet/KH