Decentralizáció: magyar nyertesek és vesztesek
Változatlanul vezető téma marad a tervezett ukrajnai közigazgatási-területi reform. Minket leginkább az érdekel, miként kerülhet ki ebből a folyamatból a kárpátaljai magyar közösség.
Amint arról már írtunk, a GolosKarpat birtokába kerültek a konkrét elképzelések, amit a megyei tanács képviselői a következő plenáris ülés alkalmával kívánnak megvitatni. A nyilvánosságra hozott tervek alapján azt látni, hogy 38 hromada (közösség) lenne megyénkben. A mostani 13 járás helyett 4 povit (Ungvári, Munkácsi, Huszti és Rahói) alakulna.
Kicsit jobban elnézve a 38 közösséget, ami a magyarországi analógot tekintve kistérségnek felel meg, azt látni, mindössze 4 lenne magyar többségű: a Csapi, a Bátyúi, a Beregszászi és a Tiszapéterfalvai. Több olyan magyar lakta település, ami ma a részben magyarok lakta járásainkhoz tartozik, átkerülne echte ukrán hromadába.
Górcső alá vettük a már említett négy hromada tervezett összetételét. Kezdjük a Beregszászival. 30 települést foglalna magába, lakossága pedig elérné a 61 ezer főt. Ide tartozna értelemszerűen Beregszász, mint központ, továbbá Asztély, Badaló, Bene, Beregújfalu, Kis- és Nagybégány, Borzsova, Nagybakta, Mezővári, Halábor, Gát, Csikós, Mezőgecse, Gut, Déda, Kígyós, Macsola, Nagymuzsaly, Nagybereg, Sárosoroszi, Alsó- és Felsőremete, Tioszacsoma, Makkosjánosi, Balazsér, Csetfalva, Tasnád, Hunyadi és Kovászó.
A Bátyúi kistérség 18 településsel és 23 400 lakossal számolhat. Éspedig: Bátyú, Bótrágy, Harangláb, Zápszony, Mezőkaszony, Csonkapapi, Hetyen, Kispapi, Rafajnaújfalu, Bakos, Kisbakos, Beregsom, Szernye, Barkaszó, Csongor, Badótanya, Danilovka és Vadastanya.
A Tiszapéterfalvai közösség 16 településből állna, 19 400 fő körüli lélekszámmal. A centrum Péterfalva maradna, amely ma is öt falu közigazgatási központja. Rajta kívül Tiszabökény, Forgolány, Csepe, Tiszahetény, Csomafalva, Feketeardó, Hömlöc, Nevetlenfalu, Batár, Akli, Aklihegy, Újakli, Nagypalád, Fertősalmás és Szőlősgyula alkotná ezt a formációt.
A Csapi kistérségben 14 település tömörülne, 26 ezres lakossággal. A határ menti kisváros lenne a központja a következő falvaknak: Nagy- és Kisdobrony, Eszeny, Dimicső, Tiszasalamon, Szürte, Tiszaásvány, Tiszaágtelek, Téglás, Tiszaújfalu, Cservona, Szalóka és Szernyehát.
A felsorolt négy, magyar többségű közösségbe (hromada) bekerülő falvak talán még örülhetnek is a változásnak, hátha még minden hivatali ügyet tudnának az adott központban intézni. Ámde az esetleges nyertesek mellett bőven akadna vesztes falunk is. Kezdjük a mostani Nagyszőlősi járással. Ott három közösség lenne, a már részletezett Tiszapéterfalvai mellett Nagyszőlősi és Királyházai. Előbbihez csatolnák egyebek közt Verbőcöt, Feketepatakot, Mátyfalvát, Tiszaszirmát, Tiszaújlakot és Tiszaújhelyet, Tiszakeresztúrt, Karácsfalvát, Szőlősvégardót, Fancsikát, Tiszasásvárt, Egrest, Salánkot. Azaz egy sor magyar többségű, illetve jelentős számban magyarok lakta falut. Összességében ott azonban az ukrán lakosság alkotna többséget a 77 ezres lélekszámot tekintve, ami könnyen a magyar falvaink sorvadásához vezetne.
Elveszítjük Dercent, Fornost és Izsnyétét is. Ők mind a Munkácsi közösség tagjai lennének, ahova a legtöbb, 55 település tartozna 155 ezres népességgel. Az Ungvári járásban is nagyon érzékeny veszteségekre számíthatunk. Ungvár központtal egy 35 településes zóna alakulna 148 ezres lakossággal. Kis- és Nagygejőc, Gálocs, Bátfa, Palló, Kereknye, Kincseshomok, Korláthelmec, Palágykomoróc, Kisszelmenc, Rát, Tarnóc, Botfalva, Sislóc, Koncháza, Ketergény, Császlóc mind-mind „odaveszne”.
A már most is szórványban lévő magyar közösségeink – Técső, Aknaszlatina, Visk stb. – szintén elkerülnének.
Érdemes alaposabban is szemügyre venni, elemezgetni a projekt terveit, a felsoroltakon kívül is találni benne érdekességeket. Ámde ami a legszembetűnőbb, szó sincs semmilyen lehetséges magyar járásról (povit). Holott a négy magyar többségű közösségből igazán alakulhatna egy ilyen. Mint egyik korábbi publicisztikánkban már utaltunk rá, amennyiben a mostani hatalommal szövetséges KMKSZ nem tudja megvalósítani a Tisza-melléki járás ötletét, az hatalmas bukás lenne a szervezetnek és személyesen Brenzovics László elnöknek.
Nemes István
[poll id=”9″]
