„Orbán Erdély visszaszerzéséért barátkozik Putyinnal”

Magyarország vissza akarja szerezni az elvesztett területeit, ezzel magyarázható Orbán Viktor oroszbarát politikája. A gondolat abban az interjúban fogalmazódik meg, amelyet Robert D. Kaplan amerikai elemző, a Stratfor magán hírszerző és elemző cég főmunkatársa adott a jobboldali Romania Libera című lapnak – írja a Népszabadság Online.

A külpolitikai szakértő kifejtette: Magyarország kakukktojásnak számít a régióban, ugyanis annak ellenére Moszkva-barát, hogy nem rendelkezik szláv gyökerekkel, és a jó orosz–magyar viszonynak nincsenek hagyományai. –

Azt hiszem, Magyarország valahol mélyen még mindig vágyik elvesztett területei visszaszerzésére. Ezt senki nem mondja ki nyíltan, de azt gondolom, hogy a magyar külpolitika többek között ebben gyökerezik

– fogalmazott.

Hozzátette: Nagy-Magyarországot nem lehet visszaállítani, de ez nem jelenti azt, hogy a magyarokat ez nem zavarhatja. Arra a kérdésre, hogy Magyarország és Oroszország együttműködésének lehet-e a célja Nagy-Magyarország visszaállítása, az elemző úgy vélte:

előfordulhat, hogy ezzel összefüggésben együttműködhet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, de nem kell elfelejteni, hogy az Egyesült Államok „elrettentő tényező” ebben a képletben.

Emlékeztetett, hogy Washington az eddigieknél több csapatot küld Európába, ahol egyébként jelentős az ellenállás Vlagyimir Putyin „agressziójával” szemben.

A szakértő hibának nevezte, hogy a szövetségesek eddig a balti államok és Lengyelország védelmére összpontosítottak, és elhanyagolták a NATO délkeleti tagjaira leselkedő veszélyt, miközben Oroszország „könnyedén aláaknázza” a Moldovai Köztársaságot, nyomás alatt tartja Törökországot, és megpróbálja átvenni az irányítást a Fekete-tengeren.

Kaplan megismételte az Európa árnyékában című kötetében is szereplő gondolatot, miszerint a Kremlnek sokkal több stratégiai érdeke fűződik a Balkánhoz, mint az Egyesült Államoknak vagy akár Nyugat-Európának. Hangsúlyozta, hogy Putyin továbbra is az „orosz birodalom” befolyási övezetének tekinti Kelet-Európát, de mivel a Varsói Szerződéshez jellemző ellenőrzés túlságosan sokba kerülne, közvetve próbálja irányítani a régió országait. Eszköztárában szerepelhetnek – az energetikai függőség növelése mellett – a titkosszolgálatok által végrehajtott akciók, a szervezett bűnözés támogatása, pártok és médiumok befolyásolása. Úgy vélte, mindezek Románia esetében kevésbé működnek, mint szláv szomszédjainál, de a kockázat fennáll.

Moldova és Románia egyesüléséről az amerikai elemző úgy vélte, a kérdés napirendre tűzése nem vallana bölcsességre a jelenlegi politikai hangulatban.