Oroszország a Krím visszatérésének évfordulóját ünnepli

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kercsi-szorosban szemléli meg az orosz szárazföldet és a Krímet összekötő híd építését, és beszédet mond Szevasztopolban. Moszkvában és több orosz városban szabadtéri koncertekkel emlékeznek a félsziget Ukrajnától való elcsatolásának – a hivatalos szóhasználat szerint a „visszatérésének” – második évfordulójára.

A „krími tavasz” miatt érzett eufória Oroszországban tovább él: a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet szerint az ország lakosságának kilencvenöt százaléka pozitívan értékeli a Nyikita Hruscsov által 1954-ben Ukrajnának „ajándékozott” és ott autonómiát kapott Krím, valamint a különleges státuszú Szevasztopol város „visszatérését”. Az oroszok négyötöde szerint a krímieknek javukra válik új hovatartozásuk, és csaknem háromnegyedük újraválasztaná Putyint.

A Krímben sem tér el jelentősen a hangulat az anyaországétól a The Moscow Times című, független hangvételű hetilap szerint. A félsziget mintegy kétmilliós lakossága a víz- és áramszolgáltatásban mutatkozó fennakadások és az ellátási nehézségek ellenére sem fordult a Kreml ellen, ezekért az ukrán állami bürokráciát hibáztatja.

A Krím lakossága, orosz fegyverek árnyékában ugyan, de kilencvenhét százalékos arányban szavazott az Oroszországhoz való csatlakozás mellett a 2014-es népszavazáson. Moszkvában és a félszigeten azt állítják, hogy

a döntés legitim volt, mert ha százszor is megismételnék a referendumot, mindannyiszor ugyanaz lenne az eredmény.

A Krím státusával kapcsolatban az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége továbbra is az állami szuverenitás és a területi sérthetetlenség elvének primátusát hirdeti, Oroszország pedig az önrendelkezés jogáét. Ebben – a Fekete-tengerbe benyúló félsziget ügyében – csak Fehéroroszország, Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Nicaragua, Szíria és Venezuela ért vele egyet.

MTI nyomán