Sojgu: Moszkva kénytelen reagálni a NATO európai katonai potenciáljának erősítésére

Oroszországot nyugtalanítja a NATO európai katonai potenciáljának növelése, ezért kénytelen arra saját képességeinek tökéletesítésével reagálni, többek között határainak közvetlen közelében – jelentette ki pénteken Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca vezetői értekezletén – irja az MTI.

Sojgu szerint a “nyugati stratégiai irányban” kialakult helyzet rendkívüli figyelmet igényel Moszkva részéről. A miniszter szerint Oroszország nyugati katonai körzetének harci erejét folyamatosan tökéletesítik. Elmondta, hogy 2015-ben a térségben folytatódott az új katonai egységek, köztük két hadosztály létrehozása.

Szergej Sojgu korábban három új hadosztály létrehozását helyezte kilátásba Nyugat-Oroszországban. A tárcavezető tavaly ősszel arról beszélt, hogy 2015-ben a nyugati katonai körzetben mintegy 30 új katonai formációt és alakulatot állítottak fel.

A miniszter szerint a nyugati katonai körzet 2016-ban 1100 egységnyi új és korszerűsített katonai felszerelést kap. A területileg illetékes parancsnok, Andrej Kartapolov vezérezredes korábban SzU-35-ös vadászgépek, Koalicija-SzB és Mszta-SzM típusú önjáró lövegek és Sz-400-as rakétarendszerek beszerzéséről beszélt.

Korábbi közlések szerint a nyugati orosz katonai körzetben létrehozták az új 1. páncélos hadsereget, amelynek törzse a főváros közelében található. Emellett, a TASZSZ hírügynökségnek a vezérkarból származó értesülése szerint újjászervezték a 20. összfegyvernemi hadsereget, amelynek egységeit Oroszország öt nyugati régiójába telepítették szét.

Az orosz védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy Oroszország Bal és Basztyion típusú partvédelmi rakétarendszereket, valamint pilóta nélküli repülőgépek új generációját (Eleron-3-asokat) telepít a távol-keleti Kuril-szigetekre.

Közölte, hogy októberben az orosz csendes-óceáni flotta expedíciót küld a szigetcsoportra, amely a helyszínen fogja tanulmányozni egy haditengerészeti támaszpont létrehozásának lehetőségét. A tárcavezető decemberben arról beszélt, hogy Iturup és Kunasir szigetére 392 épületet és létesítményt kívánnak telepíteni, korszerű infrastruktúrájú helyőrségek részeként.

Sojgu szerint a védelmi minisztérium 2016 és 2020 között különleges figyelmet fordít a Kuril-szigetek – a vonulat négy déli tagjának hovatartozása vita tárgyát képezi Japán és Oroszország között – és az Északi-sarkvidék védelmi infrastruktúrájának fejlesztésére.

A távol-keleti szigetekre az orosz haderő nemrégiben rövid hatótávolságú, Tor-M2U típusú légelhárító rakétarendszereket telepített, az északi-sarki területekre pedig tavaly több mint 9 és fél ezer tonnányi építőanyagot és berendezést szállított.

A miniszter pénteken szót ejtett arról is, hogy szükség van a keleti katonai körzet mindennapi tevékenységét irányító központ modernizálására is. Szergej Sojgu elmondta, hogy az orosz műszaki alakulatok az elmúlt évben több mint 300 ezer robbanásveszélyes eszközt ártalmatlanítottak, és 10 ezer hektárnyi területet mentesítettek ezektől, gyakran Csecsenföld és Ingusföld területén.

A miniszter szerint az orosz katonák az elmúlt évek folyamán csak az árvíz fenyegette vidékekről 30 ezer embert és 7 ezer – közelebbről meg nem nevezett – műszaki eszközt mentettek ki.