Saját hadsereget akar Koszovó

Nem jelent veszélyt a Koszovóval szomszédos országokra az, hogy felállítják az ország fegyveres erőit – mondta Haki Demolli, a koszovói védelmi erők minisztere. „Ez egy olyan erő lesz, amely a NATO-tagságra törekszik, és amely egy napon a békemissziók részévé válik.”

A függetlenségét 2008-ban kikiáltott Koszovó úgynevezett védelmi erőket (FAK) működtet, és már évek óta próbálkozik azzal, hogy ezt haderővé fejlessze. A tervezett hadsereg ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből állna. Ehhez azonban a pristinai parlamentnek el kell fogadnia a fegyveres erők létrehozásáról szóló törvényt, amihez a képviselők kétharmadának támogatása szükséges.

Erre a feszült belpolitikai légkörben nem sok esély mutatkozik. A koszovói ellenzék tavaly szeptember óta akadályozza a törvényhozás munkáját, és megpróbálja elérni a regnáló kormány bukását. A parlamentbe többször dobtak könnygázgránátot, és nagy utcai tiltakozásokat is tartottak.
Koszovó valamikor Szerbia tartománya volt. Belgrád továbbra sem ismeri el a terület függetlenségét, és nem támogatja a koszovói hadsereg felállítását se. A pristinai parlamentben ülő szerb képviselők is jelezték, hogy nem szavazzák meg a törvényt.

A súlyos gazdasági helyzettel küszködő ország biztonságát a NATO békefenntartó missziója, a KFOR felügyeli. Koszovó Európa egyik legszegényebb területének számít. Az USA és az EU államainak többsége elismerte ugyan Koszovó önállóságát, de a Belgrád védhatalmaként fellépő Oroszország jelezte: ellenzi, hogy a terület az ENSZ tagállama legyen.

mti