A munkáltató megtilthatja a muszlim fejkendő munkahelyi viselését az EU-ban

Egy, az Európai Unió valamely tagországában működő vállalkozás megtilthatja alkalmazottainak a muszlim fejkendő viselését a munkahelyen, amennyiben e tilalom igazolható a munkáltató által követett, vallási és világnézeti semlegességre törekvő politika érvényesítésének céljával – foglalt állást kedden az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka.

Végleges ítélet később várható a témában.

Az ügy előzménye, hogy egy belga vállalat elbocsátotta egyik alkalmazottját, aki ragaszkodott hozzá, hogy fejkendőben jelenhessen meg a munkahelyen. A cég szabályzata szerint ugyanis tilos volt a látható politikai, filozófiai és vallási jelek viselése. A felperes kártérítési keresetet indított a vállalkozás ellen, az ügyben eljáró belga bíróság pedig ezzel összefüggésben arra kérte a luxembourgi székhelyű uniós bíróságot, hogy konkretizálja a valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmát.

Juliane Kokott főtanácsnok szerint nem áll fenn hátrányos megkülönböztetés, amennyiben a munkahelyi tilalom alapját az általános működési szabály képezi, és az nem egy bizonyos vallással vagy általában a vallási meggyőződésekkel szembeni sztereotípiákon vagy előítéleteken alapul.

Igaz, hogy a szóban forgó tilalom valláson alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősülhet, az azonban igazolható a munkáltató semlegességre törekvő politikájával, amennyiben ennek során figyelembe veszik az arányosság elvét – közölte a főtanácsnok.

A kedden kihirdetett indítvány szerint az ehhez hasonló ügyekben az arányossági vizsgálat során alaposan figyelembe kell venni a körülményeket, és ez a tagállami bíróságok feladata.

„A vallás sokak számára a személyes identitás fontos része, és a vallásszabadság a demokratikus társadalom egyik alapját képezi. Míg azonban egy munkavállaló a nemét, a bőrszínét, az etnikai származását, a szexuális irányultságát, az életkorát vagy a fogyatékosságát +nem teheti le a ruhatárban+, a munkahelyi vallásgyakorlás vonatkozásában elvárható tőle bizonyos visszafogottság (…) akár a ruházata tekintetében is”

– írták az indítványban.

A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat az ítélet későbbi meghozatalakor. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé. A tapasztalatok szerint mindazonáltal a végső ítéletek nagyobb része megegyezik a főtanácsnok előzetes állásfoglalásával.

(mti)