Lavrov: az orosz-kínai viszony mintául szolgálhat a nemzetközi együttműködés számára

Oroszország és Kína viszonya sohasem volt ilyen jó a történelem folyamán, az például szolgálhat a 21. századi együttműködés számára, Vlagyimir Putyin elnök júniusi pekingi látogatása pedig erős lökést ad majd a stratégiai partnerségnek – jelentette ki kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatoknak szentelt moszkvai konferencián.

Rámutatott, hogy az orosz-kínai kereskedelmi forgalom értéke 2020-ra eléri az évi 200 milliárd dollárt. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági együttműködésben olyan új modellre fognak áttérni, amely a termelési, a beruházási és a bankok közötti kooperáció szorosabbá tételén alapul. Hangsúlyozta: semmi sem akadályozza, hogy az országok csatlakozzanak az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) széleskörű gazdasági együttműködésére irányuló kezdeményezéshez. Elmondta, hogy vizsgálják a Peking által kezdeményezett Selyemút Gazdasági Övezethez történő közeledést.

“Kulcsfontosságú igazodási pontként a közös gazdasági térség létrehozását határoztuk meg” – mondta az orosz miniszter.

Lavrov szerint Moszkva és Peking a nemzetközi kapcsolatokban következetesen fellép a zsarolás, a diktátum, az egyoldalú szankciók, a kettős mérce alkalmazása és a szuverén államok belügyeibe történő beavatkozás ellen.

Hangsúlyozta, hogy a két ország az ázsiai és csendes-óceáni térségben az egyenlő és oszthatatlan biztonság létrehozását szorgalmazza, amely a blokkokon kívüliségen alapul, és a biztonság és együttműködés új struktúrájának létrehozására törekszik a régióban.

Az orosz diplomácia vezetője aláhúzta, hogy Oroszországnak és Kínának a második világháborúban az agresszorok legsúlyosabb csapásait kellett elviselnie, ezért a két ország ma határozottan harcol a történelem meghamisítását, valamint a nácizmus és a militarizmus rehabilitálását célzó kísérletekkel.

Szergej Lavrov a Komszomolszkaja Pravda című napilap online kiadásának kedden adott interjújában kijelentette: a második világháború a történelemben pontot tett annak az ügynek a végére, hogy a Kuril-szigetek gazdát cseréltek.

“Nem adjuk át Japánnak a Kuril-szigeteket, nem könyörgünk békeszerződésért”

– fogalmazott a tárcavezető.
Emlékeztetett rá, hogy az 1956-os szovjet-japán közlemény értelmében Moszkva és Tokió kötelezte magát a békekötésre.

Hangsúlyozta: csak ennek létrejötte után lehet mérlegelni azt a kérdést, hogy a Szovjetunió akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy a jóindulat gesztusaként átadja a szigeteket. Hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy lehetetlen a második világháború végeredményének elismerése nélkül tárgyalni e területi kérdés kölcsönösen elfogadható módon történő rendezéséről.

Lavrov megismételte, hogy Törökország a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának érdekében köteles bocsánatot kérni és kárpótlást fizetni az orosz katonai gép tavaly októberben – légtérsértés címén történt – lelövéséért.

Cáfolta azokat a lapértékeléseket, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök “olajágat nyújtott” volna Ankarának, amikor Athénban kijelentette, Moszkva nem zárkózik el attól, hogy megvizsgálja a kapcsolatok rendezésének lehetőségét.

Megismételte: Moszkva követeli, hogy Törökország vonja ki csapatait Irakból. Meggyőződése szerint az Egyesült Államok vezette, az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen létrehozott koalíció tétlenkedik és eltűri, hogy a török határon keresztül a terroristák utánpótláshoz jussanak.

A miniszter szerint George Bush amerikai elnök 2001-ben, amikor az Egyesült Államok felmondta a hadászati rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló egyezményt, arról biztosította Putyin elnököt, hogy a lépés nem irányul Oroszország ellen. Lavrov szerint Bush akkor azt mondta Putyinnak, hogy Moszkva olyan ellenlépéseket tehet, amilyeneket csak akar.

Erre, mint az orosz külügyminiszter mondta, emlékezniük kell “bizonyos ideges kelet-európai szomszédjainknak”, amikor Oroszország arra figyelmeztet, hogy ellenlépéseket fog tenni, ha a NATO katonai infrastruktúrája közeledni fog a határaihoz.

Lavrov azt állította, hogy a Nyugat a 20. század eleje óta ellenérdekelt volt egy erős, magabiztos Oroszország létrejöttében.

“Partnereink, a legritkább kivételektől eltekintve, a történelem folyamán sohasem voltak teljesen őszinték velünk” – mondta.

MTI