A hidegháború vége óta nem hoztak a NATO-ban olyan horderejű döntéseket, mint amilyenek a pénteken kezdődő varsói csúcstalálkozón várhatók, válaszul a katonai szövetség keleti és déli szomszédságában jelentkező fenyegetésekre.
Az előző, 2014 szeptemberében tartott newporti csúcstalálkozón a NATO az ukrán válság, valamint az Iszlám Állam akkor kezdődő terjeszkedése nyomán a kelet- és közép-európai tagországok védelmi struktúráinak megerősítéséről döntött.
A keleti szárny megerősítése a gyorsreagálású erők kelet-európai hálózatának kiépítésére korlátozódott, de nem terjedt ki szövetséges erők állomásoztatására, ahogyan ezt mindenekelőtt a balti országok, Lengyelország és Románia igényelte volna.
Tavaly meg is alakultak a 48 órán belül a térség bármelyik részén bevethető, 5 ezer fős, lándzsahegynek is nevezett gyorsreagálású erők (Very High Readiness Joint Task Force – VJTF), valamint az ezek tevékenységét segítő előretolt irányítási elemek (NATO Force Integration Units – NFIU). Az NFIU egységek a három balti országban, valamint Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában jöttek létre, és jövőre kiépül a parancsnokság is Szlovákiában. A Bukarestben és a lengyelországi Szczecinben megalakított VJTF-parancsnokságok pedig elérték kezdeti operatív kapacitásukat.
Idén májusában a NATO kelet-európai védelmi struktúrája az amerikai rakétavédelmi rendszer (EPAA) romániai elemével egészült ki, és letették annak a lengyelországi bázisnak az alapkövét is, ahova 2018-ban a rakétapajzs következő elemét telepítik.
Lengyelország és Románia azért is tulajdonít stratégiai jelentőséget a Standard Missile 3 (SM3) robbanóanyag nélküli elfogórakétákkal felszerelt, főként az iráni ballisztikus rakéták ellen védő bázisoknak, mert ezek amerikai katonák állandó jelenlétével járnak együtt.
A varsói csúcson várhatóan konkretizálják további szövetséges erők kelet-európai telepítését. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár májusban kilátásba helyezte: a NATO olyan mértékben erősíti meg biztonságát, amilyenre a hidegháború befejezése óta nem volt példa. Bejelentette: a Közel-Keleten, valamint Észak-Afrikában kialakult konfliktusokra, a megoldatlan ukrán válságra egyebek között a NATO előretolt katonai jelenlétével reagálnak.
Ennek értelmében a NATO négy zászlóalja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban.
A csúcstalálkozón várhatóan jóváhagyják azt is, hogy az Egyesült Államok egy páncélos dandárt telepítsen a kelet-európai térségbe lengyelországi parancsnoksággal.
A NATO képviselői védelmi és elrettentő jellegűnek minősítették a tervezett kelet-európai megerősítést, míg Moszkva a NATO-Oroszország alapító okiratának megsértését látja a katonai erő telepítésében, és ellenlépéseket helyezett kilátásba.
Varsóban a kibertámadások elleni védelemről is tárgyalnak, és bejelentések szerint jóváhagyják a NATO védelmi minisztereinek februári döntését, melynek alapján az atlanti szövetség AWACS légtérellenőrző repülőgépekkel segíti az Iszlám Állam elleni harcot. A NATO-nak ez lesz az első közvetlen szerepvállalása az Egyesült Államok vezette, dzsihadisták elleni koalícióban.
Döntés várható arról is, hogy az Égei-tengeren szolgálatot teljesítő NATO-flotta részt vállal a Földközi-tengeren működő embercsempész-hálózatok elleni, Sophia fedőnevű uniós műveletben.
A csúcson állam- és kormányfői szintű egyeztetést tartanak az afganisztáni helyzetről. A NATO 2014 végén fejezte be harci bevetéseit Afganisztánban, ezután az atlanti szövetség és az Egyesült Államok mintegy 13 ezer katonája maradt az országban a 2017-re is meghosszabbítandó Eltökélt Támogatás (Resolute Support) fedőnevű misszió keretében.
Napirenden szerepel Ukrajna, Moldova és Grúzia támogatása is. Államfői szintű NATO-Ukrajna találkozót is tartanak. Az ukrán parlament 2015 decemberében törvénymódosítással eltörölte az ország semleges státusát, és újrakezdte a NATO-hoz való közeledést.
A NATO tagállamai kiállnak Ukrajna szuverenitásának és területi egységének visszaállítása mellett, viszont megosztottak az ország esetleges NATO-tagságát illetően.
A NATO-csatlakozás kérdése az ukrán válság kirobbanását követően Svédországban és Finnországban is felmerült, a két északi ország együttműködése a katonai szövetséggel az utóbbi két évben szorosabbá vált. Oroszország tiltakozik az esetleges csatlakozás ellen, de ennek az adott országokban alacsony a társadalmi támogatottsága is.
A NATO-csúcsot a 28 tagország állam-, illetve kormányfőinek részvételével, Jens Stoltenberg főtitkár elnökletével rendezik. A legnépesebb – 300 fős – küldöttség az amerikai lesz, Barack Obama elnökkel az élén, aki számára a tárgyalások színhelyén, a varsói Nemzeti Stadionban felépítették washingtoni munkahelye, az Ovális Iroda másolatát.
A szombati tanácskozáson Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, illetve Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is jelen lesz.
mti
