Az Európai Unió szegényebb, főként keleti tagállamaitól vonhatnak el a jövő évi fejlesztési forrásokból a migrációs válság kezelésére az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács hétfői döntése értelmében. A Reuters brit hírügynökség szerint a költségvetési megszorítást a kelet-európai országok is elfogadták.
Az Európai Unió 2017-es költségvetéséről tárgyaló politikusok az Európai Bizottság javaslatának eleget téve szavazták meg, hogy növelik a váratlan mértékű migrációs válságra fordítandó összeget.
A döntés értelmében az idei évhez képest a jövőre 25 százalékkal több, 5,2 milliárd euró forrás jut az unió külső határainak védelmére, a menekültek áthelyezésére és a migránsok integrációjára. Emellett 2,2 milliárd eurót fordíthatnak a migráció okainak Európán kívüli kezelésére.
A tagállamok megállapodtak, hogy a hiányzó összeget egyéb kiadásoktól és az unió kevésbé fejlett országoknak nyújtandó forrásaitól vonják el. Az érintett országok esetenként 24 százalékkal kaphatnak kevesebbet a jövő évi fejlesztési forrásokból.
Egyes vélekedések szerint a fejlesztési források megvonása lehetséges büntetés azokkal az országokkal szemben, amelyek – mint a Reuters fogalmaz – nem szolidárisak az unió többi országával és nem vesznek részt kellő mértékben migrációs válság kezelésében. Azonban a kelet-európai országok képviselői elfogadták a költségvetési megszorítást, amely számos ágazat, köztük a mezőgazdaságra és a kutatásokra szánt támogatások csökkentését is érinti.
Augusztus elején uniós támogatási pénzek megvonását sürgették német európai parlamenti képviselők azoktól a tagországoktól, amelyek véleményük szerint nem tanúsítanak szolidaritást az EU menekültpolitikájában.
Inge Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának kereszténydemokrata elnöke úgy vélekedett, hogy meg kell vonni a támogatási pénzeket azoktól a tagállamoktól, amelyek – mint fogalmazott – nem tartják tiszteletben az európai jogot, továbbá azoktól a tagországoktól, amelyek nem közreműködnek kielégítően a menekültek átvételében vagy regisztrálásában.
Hasonlóan nyilatkozott Alexander Graf Lambsdorff is, a parlament szabaddemokrata (FDP) alelnöke. Augusztusi javaslata szerint a német kormánynak az uniós költségvetés tervezett őszi felülvizsgálatakor fel kell lépnie annak érdekében, hogy az olyan nettó haszonélvező országok, mint Lengyelország és Magyarország a menekültkérdésben szolidáris magatartást tanúsítsanak és tiszteletben tartsák az európai értékeket.
mti
