Aláírta a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Brüsszelben vasárnap.
A megállapodás kitér arra is, hogy Kanada lehetőséget nyújt arra, hogy az uniós cégek nagyobb mértékben vegyenek részt a kormányzati, tartományi és önkormányzati szintű közbeszerzési pályázatokon.
Malmström tájékoztatása szerint a Kanadával kötött, az uniós tagállamok érzékenységét kezelő szabadkereskedelmi megállapodás kézzelfogható előnyöket jelent az európai vállalatok számára a díjszabások legtöbbjének megszűnése által. A hatálybalépés napjától az illetékek megszüntetése mintegy 400 millió euró (egy euró mintegy 310 forint) megtakarítást jelent évente az unióból származó áruk kanadai exportja esetén az európai kis- és középvállalatok számára.
Az európai vállalatok kanadai működését segíti az is, hogy a korlátozások csökkentése által könnyebbé válik a vállalatok munkatársai számára, hogy Kanadában ideiglenesen munkát végezzenek. Ehhez hozzájárul, hogy például az építészek, a könyvelők, a mérnökök esetében kölcsönösen elismerik a szakmai képesítéseket.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a Kanadába exportált különféle mezőgazdasági termékek számára a megállapodás védelmet nyújt a kötelező földrajzi árumegjelölés által. Emellett a Kanadából származó behozott termékeknek minden körülmények között meg kell felelniük az uniós szabályoknak és előírásoknak. Ilyen például, hogy csak hormonmentes húst lehet importálni unióba – emelték ki.
Az egyezmény garanciát biztosít az érvényes minőségi előírások betartására, ugyanakkor szélesebb áruválasztékot biztosít a vásárlók számára – tették hozzá.
Tájékoztatása szerint a szabadkereskedelmi megállapodás aláírásával a szabályozási kérdések nemzeti hatáskörben maradnak. Mindenfajta szabályi változtatást kizárólag a tagországok hajthatnak végre önkéntesen.
A CETA nem kényszeríthet egyetlen tagállamot sem arra, hogy bármilyen szabályozási kérdésben – legyen az környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, közszolgáltatás, vagy közbeszerzés – bármilyen változtatást végezzen.
Az élelmiszerbiztonsági, a fogyasztóvédelmi, a vízgazdálkodási kérdések is nemzeti hatáskörben maradnak. A génmódosított termények szabályozását semmilyen veszély nem fenyegeti, mivel biztosíték van arra, hogy az európai piacon bevezetendő termékek esetében csak akkor állítható ki engedély, ha az az előzetes egészségügyi és egyéb vizsgálatokon megfelelt.
Emellett a környezetvédelmi szabályozási szint Európában nem csökkenhet – húzták alá.
mti
