Donald Trump: Amerika új elnöke

Donald Trumpot, az amerikai Republikánus Párt jelöltjét választották meg amerikai elnökké a részeredmények alapján számolt előrejelzés szerint. A New York-i milliárdost lélegzetelállító győzelme sokkolta az Egyesült Államok demokrata szavazóit, és nemzetközi viszonylatban is megdöbbenést okozott, hiszen ingatlanos múltja miatt senki nem gondolta volna, hogy egy nap még a világ vezető hatalmának élére is választhatják.

2017. január 20-án Donald J. Trump teheti le az elnöki esküt a Capitolium lépcsőjén. Öt hónappal 71. születésnapja előtt ő lesz a legidősebb amerikai elnök a hivatalba lépés időpontjában, Ronald Reagant hét hónappal körözi le.

Donald John Trump 1946. június 14-én született New Yorkban, öt testvér között a másodikként. Apai nagyapja német bevándorlóként érkezett az Egyesült Államokba, édesanyja skót származású. Több egyetemen is tanult de az ingatlanszakmát apja cégénél tanulta ki, majd apja nagyvonalú ajándékának köszönhetően egyre nagyobb szabású vállalkozásokba fektette be vagyonát.

Manhattanbe 1971-ben költözött, 1994-ben pedig már a tulajdonában volt az ikonikus Empire State Building 50 százaléka.

Háromszor nősült. Első feleségétől, a sportoló és modell cseh Ivana Zelnickovától három gyermeke született, 1990-es válásuk bőséges témával szolgált a bulvársajtónak. 1993-ban Marla Maples színésznőt vette el, aki egy gyermeket szült neki, 1999-ben ez a házasság is válással végződött. 2005-ben a nála húsz évvel fiatalabb Melania Knauss szlovén topmodellt vette feleségül, egy közös gyermekük van. 2000-ben kezdett érdeklődni a politikai karrier után. Először demokrata, majd republikánus színekben indult, és a 2012-es amerikai elnökválasztáson is kis híján elindult. Döntését Obama elnökével ellentétes nézeteivel magyarázta, többször élesen hangot adott a demokrata kormányzás elleni kritikáinak, végül megkérdőjelezte Obama amerikai állampolgárságát, amiért sokan kritizálták, de végső soron ez jelentette számára az első népszerűségi “lökést”.

Július közepén szerezte meg a republikánus párt jelöltségét, de senki nem gondolta volna, hogy megnyerheti az elnökválasztást a veterán demokrata politikus, Hillary Clintron ellenfeleként.

A New York-i milliárdost lélegzetelállító győzelme sokkolta az Egyesült Államok demokrata szavazóit, és nemzetközi viszonylatban is megdöbbenést okozott. A republikánus elnökjelölt vérmérséklete és ingerlékenysége ugyanis azt vetíti előre, hogy beiktatása után alaposan megváltozik majd a hangnem az Egyesült Államok és a világ többi része között.

Mit várhatunk Trumptól?

Külpolitikailag – írja a dpa hírügynökség – Trump “Amerika az elsődleges” mottóhoz igazodna. Alapvetően meg akarja változtatni a szuperhatalom geopolitikai pozicionálását. Már 2015 áprilisában kijelentette: “Szeretnék mindent visszavenni a világtól, amit mi adtunk neki.”

A NATO küldetését és a szövetség, illetve a szövetségesek védelmét Trump újra definiálná. Az olyan országokkal, mint Németország, Dél-Korea vagy Japán, megfizettetné az amerikai “védőernyőt”.

Mi lesz a bevándorlókkal?

Trump kampányán vörös fonalként húzódott végig az illegális bevándorlás, általában a bevándorlással szembeni keményebb fellépés kérdése. Legalább százszor jelentette be a mexikói határon felhúzandó kerítés, fal tervét. A falnak a határ teljes hosszában, háromezer kilométer hosszan kellene húzódnia, magassága tíz és tizenöt méter között ingadozna, acélból és “gyönyörű” betonból készülne. Független elemzők a költségeket 25 milliárd dollárra, az építési időt négy évre becsülik. Amerikai médiumok szerint ezek az adatok inkább azt valószínűsítik, hogy a végén a jelenlegi kerítés jelképes kibővítésére esne Trump választása.

Kezdődnek a kitoloncolások?

Az illegális migránsok kitoloncolásával kapcsolatos Trump-tervekez kiterjedt razziák lennének szükségesek, éttermekben és farmokon, gyárakban és építkezéseken, a rendőrségi állomány, az adminisztratív szervek létszámának felduzzasztása, stb. Az American Action Forum nevű washingtoni konzervatív agytröszt az akció költségének végösszegét 600 milliárd dollárra becsüli, s már csak ezért sem valószínű nagyon az elképzelés megvalósítása.

Új egyességek a láthatáron

Trump elnökként újra tárgyaltatná az Iránnal kötött atommegállapodást, hangzott az ígéret. Ugyancsak elrendelhetné a muzulmánok beutazásának tilalmat. A lépést ugyan az amerikai alkotmányra hivatkozva jogilag – és a siker reményében – meg lehetne támadni, de Trump már ez előtt kész tényeket teremtene.

Trumpnak, ha elnök lenne, a kongresszusban szüksége lenne néhány változtatásra, ugyanis ő maga egyedül kevés ahhoz, hogy belenyúljon az egészégügyi ellátás témájába, vagy adótörvénykezésbe.

Az egyik legsúlyosabb következményekkel járó lépés lenne Trump részéről a legfelsőbb bíróság összetételének megváltoztatása. Haláleset miatt egy hely üres, s az életkor miatt más változások is küszöbön állnak. A bíróságnak, sok más országgal ellentétben, meghatározó szerepe van az Egyesült Államokban, s a téma is – Európában kevéssé érzékelhető módon – keményen jelen volt a kampányban. Trump mindent elkövetett a jobboldali kétkedők meggyőzésére: elnökként kizárólag ultrakonzervatív felfogású bírákat nevezne ki.

Rendhagyó szerződés vár az országra

Az Egyesült Államok számára Trump nemrég egy “szerződést” ismertetett, amely úgymond ő és az amerikai választó között köttetne. Alapjában véve ez egy hatpontos populista terv, kezdve a kongresszusi képviselők mandátumidejének lerövidítésével, a politikai lobbisták számára kidolgozandú új szabályozásokkal bezárva.

A New Yorker című lap Trump elnökségével kapcsolatban a következő megállapításra jutott: “Mágikus hitre lenne szükség abban bízni, hogy (Trump) elnöksége valamiképp más lenne, mint amit a kampány sugall.” A The Washington Post Trump életrajzíróit kérdezte, akik egybehangzóan állították: Trump elnökként ugyanazt cselekedné, mint amit Trump jelöltként megígért, csak ez az egyetlen Trump van, egy “javított, bővített kiadású” Trump nem lesz.