Mindenki örül Hollande döntésének

Franciaországban a sajtó, a közvélemény és a politikusok is üdvözölték pénteken, hogy a jelenlegi államfő úgy döntött, nem indul a jövő évi elnökválasztáson. A kommentárok szerint a tíz százalék alatti tetszési mutatóval rendelkező elnök bátor, éleslátó és racionális döntést hozott, amellyel új lapot nyitott a baloldal számára az elnökválasztási kampányban.

Vége, Viszlát, elnök úr!, Hollande kapitulál – olvasható a pénteki lapok címoldalán, miután az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében ez az első alkalom, hogy a francia köztársasági elnök nem jelölti magát újra. Elegancia című szerkesztőségi írásában a baloldali Libération úgy vélte, hogy “ritka az olyan, kellőképen éleslátó politikus, aki képes magától félreállni a hatalomból egy nagyobb érdek és a szükséges szolidaritás nevében”. Laurent Jauffrin főszerkesztő szerint a történelem megőrzi ez az “elegáns gesztust”.

A katolikus La Croix az államfő “bátorságát” emelte ki, s úgy vélte, hogy Francois Hollande “olyan rangra emelte a politizálást, amely tiszteletet érdemel”.

Nem volt elnök, nem döntött semmiről

A konzervatív Le Figaro szerint viszont Francois Hollande az ötéves mandátumához hasonlóan “ismételten nem döntött semmiről, hanem meghajolt és lelépett a színpadról”. ”Tény, hogy tudatos, de a népszerűtlensége miatt kényszerű döntést hozott az államfő, megelőzve, hogy a választók megalázzák” – írta a lap, amely szerint Francois Hollande “valójában soha nem is volt elnök”.

A balliberális Le Monde szerint a döntéssel “egy nagyon bizonytalan időszak kezdődik a baloldal számára, amelyben feltételezhetően Manuel Valls miniszterelnök veszi át a stafétát”, azaz ő lesz a szocialisták elnökjelöltje.

Valls győzött?

A vezető gazdasági lap, a Les Échos szerint “a kormányfő győzött, ő kényszerítette Francois Hollande-ot arra, hogy ismerje el, jelöltsége szembemenne a baloldal érdekével”. A Le Parisien ironikus írásában úgy vélte, hogy ha van olyan választási ígéret, amelyet biztosan nem tartott be Francois Hollande, az az, hogy “normális elnök” lesz.

“Semmit nem úgy csinált úgy, mint a többiek. Tegnap is másképp viselkedett elődeinél”

– hangsúlyozta a lap, amely szerint a francia elnök lépése “egy szörnyű kudarc elismerése”, hiszen Hollande megértette végre, hogy a baloldal katasztrófa felé sodródik.

A fővárosi lap arra is emlékeztetett, hogy egy vasárnapi interjúban Manuel Valls nem zárta ki, hogy elindul januárban a baloldal államfőjelölt-állító választásán. A lap értesülései szerint a miniszterelnök hónapok óta készen áll, “s nagyon gyorsan” elő fog lépni, mert “meg van arról győződve, hogy eljött az ő ideje”. A miniszterelnök szerint egyébként Francois Hollande “államfőhöz méltó döntést” hozott.

Manuel Valls helyzete azonban nem irigylendő, miután Francois Hollande népszerűtlensége miatt a baloldal széttöredezett.

Már hét politikus jelezte, hogy részt vesz a szocialisták januári előválasztásán, de azon sem Emmanuel Macron volt gazdasági miniszter, sem a radikális baloldal vezetőjének számító Jean-Luc Mélenchon nem kíván megmérkőzni az elnökjelölti posztért, hanem mindketten közvetlenül az elnökválasztás első fordulójában állnak rajthoz, ezáltal több baloldalra sorolható jelölt is megmérkőzik majd a vasárnap konzervatív jelöltté választott Francois Fillonnal és Marine Le Pennel, a Nemzeti Front jelöltjével szemben.

Fillon szerint egyébként Hollande bejelentése azt tükrözi, hogy az államfő “tisztán beismerte a kudarcát”. A Nemzeti Front részéről az alelnök, Florian Philippot pedig már Manuel Vallsot és Francois Fillont támadta, az előbbit Francois Hollande, az utóbbit pedig Nicolas Sarkozy “dublőrének” nevezve.

“Két köztársasági elnök esett ki a versenyből két hét alatt. Mire jó a dublőröket indítani?”

– fogalmazott a Nemzeti Front alelnöke.

A Harris Interactive közvélemény-kutató intézet pénteken nyilvánosságra hozott felmérése szerint a franciák 82 százaléka üdvözölte Francois Hollande döntését, és csak 4 százalékuk tartja rossz lépésnek. A tanulmány szerint a baloldali előválasztást Manuel Valls nyerheti meg a szavazatok 24 százalékával, Arnaud Montebourg (14 százalék) és Benoit Hamon (6 százalék) volt miniszterek előtt. Az utóbbi kettő már hivatalosan is bejelentette jelöltségét, ellentétben a kormányfővel.