Űrnagyhatalom lesz Kína és India

Az űrhatalmak illusztris klubja egyre bővül: Kína és India, a két ázsiai óriás az űrkutatásban is hatalmas tempóban tör előre, s nemcsak tisztán tudományos és technológiai szempontból akar sikereket: katonailag is ki akarja használni azokat – írja a dpa német hírügynökség. Miközben az Egyesült Államok és Oroszország visszafogja űrkutatási programjait, a földgolyó két legnépesebb országa viharos sebességgel dolgozza le hátrányát. „Azt mondanám, hogy Kína jelenleg már csak tíz évre van az Egyesült Államok mögött. Kína már most az élen van, de egyeduralkodóvá válhat a világűrben, ha a mostani irányzat folytatódik” – mondja Morris Jones ausztrál űrkutatási szakember.

Szerinte India is hatalmas haladást ért el, „de még jóval Kína mögött van.” Az indiai mesterséges holdak technikailag ugyan hasonlatosak a kínaiakhoz, de az indiai rakétatechnológia még nem olyan fejlett, s ugyanez a helyzet az ember űrbe juttatásánál is. Az Egyesült Államok különösen a kínai erőfeszítéseket figyeli árgus szemmel. Egyesek már azt feszegetik, hogy

elveszítheti-e az Egyesült Államok az űrben zajló versenyfutást Kínával szemben.

2003 óta Kína az Egyesült Államok és Oroszország után a harmadik ország, amely saját erőből képes űrhajósokat küldeni a kozmoszba. Két tajkonauta, ahogy a kínai űrhajósokat nevezik, tavaly novemberben fejezte be a hatodik, egyben a leghosszabb kínai űrrepülést. A Tienkung-2 (Mennyei Palota) űrlaboratóriummal végzett kísérleteik az önálló kínai űrállomás létrehozását szolgálták, az űrállomásnak 2022 körül kell elkészülnie. Amennyiben a Nemzetközi Űrállomás 2024-ben befejezné küldetését, Kína lenne az egyetlen, állandó űrállomással rendelkező ország.

Kína terepjáróval már kutatta a holdfelszínt, s azt is tervezi, hogy embert küld a holdra. 2020-ra Mars-missziót terveznek.

Szeptember óta a délnyugat-kínai Pingtangban a világ legnagyobb rádióteleszkópjával kutatják az univerzum keletkezését és a földön kívüli élet nyomait. Kína már több mint 180 műholdat juttatott az űrbe és saját globális navigációs rendszert alakít ki. November elején emelkedett a magasba az új hordozórakéta, a Hosszú menetelés 5, amely a legmodernebb amerikai változatokkal is felveszi a versenyt.

Nem titok, hogy az űrtechnológia 90 százalékát polgári és katonai célokra egyaránt lehet használni, az indiai és a kínai űrprogramok mögött is igen erős katonai megfontolások rejlenek. „A katonai célokat szolgáló űrhajózásban Ázsiában egyértelműen Kínáé a vezető szerep. Ez része az amerikai erőkkel szemben ellensúlyt feltételező kínai stratégiának” – mondja Morris Jones ausztrál űrhajózási szakember.