A többi között az Egyesült Államokban, Törökországban és Oroszországban hozott intézkedéseket emelt ki s bírált szerdán elmondott éves beszámolójában az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerdán Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. Zeid Raad al-Husszein szerint az Egyesült Államokban tömegével kerülhetnek fogva tartásba emberek, köztük gyerekek is Donald Trump amerikai elnök bevándorlási politikája miatt, a tömeges kitoloncolások pedig ellentétesek lehetnek a nemzetközi joggal.
Az éves beszámolóban, melynek szövege az interneten is megjelent, Husszein azt hangoztatta, hogy nagyobb kiállásra van szükség a diszkrimináció megugrásával, az antiszemitizmussal és a vallási és etnikai kisebbségek elleni erőszakkal szemben.
„Káros és idegengyűlölő visszaéléseknek ad táptalajt egész közösségek, mint a mexikóiak vagy a muszlimok becsmérlése, valamint az olyan hamis állítások, hogy a migránsok az amerikai állampolgároknál több bűncselekményt követnek” – szögezte le Husszein.
A jordániai illetékességű ENSZ-tisztségviselő aggasztónak nevezte, hogy Donald Trump hat, muszlim többségű országból ismét megtiltotta a beutazást az Egyesült Államokba, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy megnőtt azoknak a száma, akiket azonnali kiutasítás fenyeget, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideje élnek az országban, és milyen családi szálak kötik őket az Egyesült Államokhoz. A kiutasítások felgyorsítása a főbiztos szerint tömeges deportálásokhoz vezethet, és ha a jogbiztonság nem érvényesül, megsérül az egyedi elbírálás elve, akkor jogellenesen toloncolhatnak ki embereket olyan helyre, ahol nincsenek biztonságban.
„Különösen nyugtalanít az, hogy ezek az intézkedések milyen hatással lehetnek a gyerekekre, akiknek fogva tartással vagy családjuk szétszakításával kell szembenézniük” – húzta alá Zeid Raad al-Husszein.
Emellett kijelentette és elítélte, hogy az amerikai elnök újságírókat és bírókat próbál megfenyegetni vagy lejáratni.
A főbiztos bírálta Törökországot is. Elismerte ugyan, hogy a török hatóságok több szempontból is súlyos kihívásokkal néznek szembe, terrortámadások sora érte a közelmúltban az országot, de hozzátette, aggasztja, hogy „a rendkívüli állapot révén hozott intézkedések látszólag nem a terrorizmust, hanem a kormány bírálóit veszik célba”. Szerinte tízezrek, köztük demokratikusan választott képviselők elbocsátása, felfüggesztése, őrizetbe vétele, letartóztatása és perbe fogása súlyos aggályokat vet fel a jogbiztonsággal kapcsolatban.
„Az április alkotmánymódosító népszavazás hitelessége miatt létfontosságú, hogy érvényre juthasson a megfélemlítéstől mentes, nyílt vita” – húzta alá.
Zeid Raad al-Husszein szerint Törökország délkeleti részén „mélyen felkavaró” az emberi jogok helyzete, százával halnak meg emberek, ami arra utal, hogy az állami erőszakszervezetek aránytalanul torolnak meg erőszakos támadásokat.
Oroszországgal kapcsolatban a főbiztos a szélsőséges tevékenységek elleni új törvényt emelte ki, mert szerinte aggodalomra ad okot, hogy a törvény homályosan fogalmaz a szélsőséges tevékenységek meghatározásánál, így önkényesen alkalmazható a véleménynyilvánítási szabadság, a vallásszabadság és a politikai ellenzék korlátozására. Emellett bírálta, hogy az orosz törvényhozás kivette a bűncselekmények közül a családon belüli erőszakot. Ismét sürgette annak a törvénynek a visszavonását is, amely előírja, hogy a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek külföldi ügynökként nyilvántartásba vetessék magukat.
Beszámolója végén Zeid Raad al-Husszein arra mutat rá, hogy 2017 fordulópont lehet, mert előfordulhat, hogy újabb borzalmas terrortámadások további szigorú, az emberi jogok potenciális sérelmével járó biztonsági intézkedésekhez vezetnek, és a populisták learatják a mesterségesen felszított félelem és kiábrándultság hasznát. A főbiztos szerint ugyanakkor ha elég ember döbben rá, hogy mi forog kockán, akkor meg lehet állítani azokat az erőket, melyek a jogokon alapuló egész rendszert támadják, és szétszakíthatják a létező nemzetközi és regionális intézményeket.
