A közel-keleti konfliktus eszkalálódása az elmúlt héten alapjaiban rázta meg a piacokat. Amíg Magyarországon a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – legalábbis a választásokig – a folyamatosan emelkedő üzemanyagárakat adócsökkentéssel és árstoppal sikerül megfékezni, addig más EU-s tagállamokban a benzinkutak alig győzik követni az áremelkedést. Miközben a lakosság terhei nőnek, a Chevron és a Shell részvényesei bizakodóak, mivel az új venezuelai szerződéseiktől jelentős profitot remélnek.
A helyzet azonban ellentmondásos: a rekordmagas olajár nem hozott profitnövekedést a tőzsdén. Ennek fő oka, hogy ezek az óriásvállalatok rendkívül sebezhetőek a közel-keleti feszültség miatt, hiszen kitettségük jelentős a régióban. A TotalEnergies termelésének 27%-a, a BP-nek 18%-a, az Exxon-nak 16%-a, a Shell-nek pedig 13%-a kötődik közvetlenül ehhez a problémás területhez.
A kockázatok már valósággá váltak: a BP-t dróntámadások érték Irakban, a Chevron leállította a gáztermelést Izraelnél, az Exxont pedig a Hormuzi-szoros esetleges lezárása fenyegeti. A befektetők számára ez egyértelmű jelzés: a mai magas árak nem garantálnak biztos profitot holnapra, különösen akkor, ha a háború közvetlenül a teljesítményt veszélyezteti.
Ebben a bizonytalan helyzetben a Chevron és a Shell megtalálta a módját, hogy csökkentse a kockázatokat és hosszú távú profitot biztosítson. A kulcs Venezuela lett, ahol Nicolás Maduro letartóztatása és a politikai fordulat után új lehetőségek nyíltak meg. A Reuters szerint a cégek már egészen közel állnak a kitermelési szerződések aláírásához.
A Chevron már megállapodott az Orinoco-övben található Petropiar projekt bővítéséről, így hozzáfér az Ayacucho 8 óriási kőolajkészleteihez. A Shell az El Carito és Pirital szénhidrogén-lelőhelyeket célozta meg, és azt tervezi, hogy a kitermelt gázt Trinidadon keresztül exportálja majd.
A Chevron tevékenysége már más területeken is eredményes: 2025 decemberében a magyar állami MVM ötéves szerződést kötött az amerikai óriással 2 milliárd köbméter cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról. Budapest számára – amely az orosz üzemanyagról való lemondás miatt kénytelen új forrásokat keresni – ez stratégiai döntés volt. A venezuelai készletekhez való hozzáférés pedig még biztosabbá teszi ezt a megállapodást és annak jövőbeni meghosszabbítását.
A Shell sikereit a magyar politika is árgus szemekkel figyeli. A vállalat korábbi alelnöke, Kapitány István – aki továbbra is rendelkezik részvényekkel és jó kapcsolatokkal a cégnél – az ellenzék színeiben indul a választáson. Az ő esetleges győzelme esetén sejthető, melyik energetikai cég lenne Budapest kiemelt partnere. A magyar emberek számára a fő kérdés az üzemanyagárak jövője: megmarad-e a kormány árpolitikája, vagy jönnek az európai szintű árugrások – ez a 2026-os választáson dől majd el.
