Közös nyilatkozatot írt alá a pápa és a patriárka

Közös nyilatkozatot írt alá Ferenc pápa és Kirill pátriárka pénteken Havannában. A két egyházfő többek között a katolikus és az ortodox egyház közötti párbeszéd további erősítéséről, a kereszténység és az egész emberiség jövőjéről, valamint a társadalom iránti felelősségről tanácskozott.

A havannai repülőtéren lezajlott mintegy két órás megbeszélés után a két egyházfő a tévékamerák nyilvánossága előtt aláírta közös nyilatkozatát. Az ünnepélyes aktus után megölelték egymást, majd sajtótájékoztatójukon röviden beszámoltak tanácskozásuk eredményeiről.

Kirill patriárka szerint a találkozó során kiderült, hogy mindkét egyház felelősséget érez a társadalom, a kereszténység és a civilizáció jövője iránt. Ferenc pápa is örömmel állapította meg, hogy megismerhették egymás álláspontját. Szerintük haladnak az egység felé.

A két egyházfő óva intett az olyan európai integrációtól, amely nem tartja tiszteletben a vallási identitást, és felszólítják Európát, hogy maradjon hű keresztény gyökereihez. A pápa és a pátriárka elismerte, hogy más vallások is hozzájárultak az emberi civilizáció fejlődéséhez, ugyanakkor azt mondták, hogy Európának hűnek kell maradnia keresztény gyökereihez.

Meg kell teremteni a békét Szíriában, Irakban és Ukrajnában, sürgős lépéseket kell tenni a közel-keleti keresztények védelme érdekében – hangsúlyozta Ferenc pápa és Kirill pátriárka a nyilatkozatban.

„A Közel-Kelet és Észak-Afrika sok országában egész családokat irtanak ki keresztény testvéreink soraiból, egész falvakat és városokat semmisítenek meg, ahol ők élnek. Templomaikat barbár módon lerombolják, szent helyeiket kifosztják, megszentségtelenítik… Szíriában, Irakban és a Közel-Kelet más országaiban keresztények tömeges, fájdalmas kivándorlása tapasztalható arról a földről, ahonnan hitünk elkezdett terjedni, és ahol az apostoli idők óta éltek.”

– áll a közös nyilatkozatban.

Sürgetőnek nevezték, hogy Ukrajnában felülkerekedjenek a vallási ellentéteken, s hogy felszámolják az ottani konfliktust, amely már eddig is rengeteg halálos áldozattal járt, az egész társadalmat pedig mély gazdasági és humanitárius válságba sodorta. Az ukrajnai konfliktus minden szereplőjét óvatosságra intették, a társadalmi szolidaritásra, a békét szolgáló lépésekre ösztönözve őket. Az Ukrajnában működő egyházakat felszólítják, hogy fáradozzanak a társadalmi harmónia megteremtéséért, ne vegyenek részt a viszálykodásban, és ne támogassák a konfliktus további elmélyülését.

Elítélték a Föld tartalékait felemésztő mértéktelen fogyasztást és azt, hogy miközben a szegények tömegei a legalapvetőbb szükségleteiket sem tudják kielégíteni, az emberiség egyre nagyobb mértékű gazdagságot halmoz fel.

Kiemelték, hogy nagy szükség van az egyházak közötti párbeszédre, és az egyházi vezetőknek különleges felelőssége van

„ezekben a nyugtalanító időkben”.

A dokumentumban a „vallásszabadság nagy értékéről” is szólnak. Akárcsak az a megállapítás, hogy „sok országban válságban van a család intézménye”, amely „egy férfi és egy nő házasságán alapszik”.

mti