Leszavazta az Európai Parlament a tagállami vezetők megállapodását

Módosításokat sürgetett az Európai Parlament a hosszú távú uniós költségvetés tervezetével kapcsolatban a csütörtökön nagy többséggel elfogadott határozatában.

A képviselők a 465 igen és 150 nem szavazattal, 67 tartózkodó szavazat mellett született állásfoglalásukban hangsúlyozták, hogy módosításokra van szükség az állam- és kormányfők által kedden elfogadott hosszú távú költségvetési tervezettel kapcsolatban.
Kilátásba helyezték, hogy a későbbiekben nem hagyják jóvá a tervezetet,
ha nem hajtják végre a szükségesnek tartott változtatásokat.
A hétéves költségvetési keret csökkentésével kapcsolatban több képviselő határozott elégedetlenségét fejezte ki.
Az Európai Parlament (EP) az előzetes várakozásokhoz képest jóval szerényebb többsége által elfogadott állásfoglalás egy durva támadást intéz az állam- és kormányfők történelmi megállapodása ellen – mondta Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Ez határozottan szembemegy sok tízmillió európai polgár érdekével, ami az lenne, hogy ez a megállapodás, amit a 27 tagállam állam- és kormányfői elfogadtak, minél előbb jogerőre emelkedjen. Ehhez szükség van az Európai Parlament szavazatára, támogatására
– tette hozzá.
Nem ezen az úton indult el az EP, amelynek az lehet a következménye, hogy csúszik, lassabb lesz a jóváhagyás folyamata – hívta fel a figyelmet.
Az unió déli tagországai (Olaszország, Spanyolország, Portugália, Ciprus, Görögország) súlyos gazdasági helyzetben vannak. Az európai szolidaritás azt diktálja, hogy a számukra nyújtott segítség minél hamarabb elérjen hozzájuk.
Presztízsharc és politika: megtorpedózná az Európai Parlament a költségvetést
Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ európai uniós programvezető-helyettese úgy fogalmazott, véleménye szerint a szavazás a parlament részéről arról szólt, hogy a képviselők be akarták bizonyítani, hogy igenis van jelentőségük, és az uniós intézményi háromszögben nekik ugyanúgy súlyuk van.
A szakértő szerint nehezteltek az Európai Tanácsra és az Európai Bizottságra is, mert a helyreállítási alap létrehozásából és felügyeletéből az EP-t kihagyták.
Az Európai Parlamentnek széles rálátása van az összes szakpolitikára. Komoly problémájuk, hogy olyan szakpolitikák is megvágásra kerültek, amelyek jelenleg a gazdasági konszolidációhoz nem járulnak hozzá aktívan, viszont hosszú távon az Európai Unió szerepét növelhetnék. Példaként említette Kurucz Orsolya a kutatást-fejlesztést, az innovációt és az egészségügyet.
„Az EP kedvező helyzetben van, hiszen nagyot tudnak ígérni, de nem nekik kell megtalálni a költségvetési egyensúlyt és a forrásokat rá” – hívta fel a figyelmet.
Nemcsak a jogállamisággal van problémája politikai szempontból a parlamentnek, hanem azzal is, hogy nincs ráhatása arra, hogy a helyreállítási alapból származó vissza nem térítendő támogatásokat hogyan osszák szét.
Ugyanúgy bele akar szólni az EP abba, hogy a déli tagállamok mire költsék ezeket a forrásokat. Ez azonban már hatásköri kérdés
– magyarázta.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!