Kreml: az oroszellenesség gyakorlattá vált az amerikai választásokon

A Kreml szóvivője sajnálkozását fejezte ki pénteken amiatt, hogy az amerikai elnökválasztáson „gyakorlattá vált az oroszellenességben való vetélkedés”.

„Az abban való versengés, hogy ki szereti kevésbé Oroszországot, sajnos az Egyesült Államok összes választási folyamatának állandó jellemzőjévé vált. Ezzel tökéletesen tisztában vagyunk, és csak sajnálkozásunkat tudjuk kifejezni miatta” – jelentette ki Dmitrij Peszkov újságíróknak Moszkvában.
Mint mondta, a Kreml nem kísérte figyelemmel az utolsó amerikai elnökjelölti vitát, de a bőséges sajtójelentések eljutottak hozzá. Hozzátette: az amerikai választóknak, nem pedig Moszkvának kell állást foglalnia abban, hogy ki nyerte meg a szópárbajt, amelynek során mind a hivatalban lévő elnök, a republikánus párti Donald Trump, mind demokrata párti kihívója, Joe Biden volt alelnök azt hangoztatta, Oroszország nem szeretné, hogy ő győzzön.
Peszkov a vitát megelőzően, csütörtök éjjel a Rosszija 1 televízióban úgy fogalmazott, hogy a russzofóbia kétpárti alapokon nyugszik a tengerentúl, ami beárnyékolja a kapcsolatok kilátásait.

„Putyin elnök tökéletesen tisztában van azzal, hogy minél kevesebb nap van hátra az amerikai elnökválasztásig, annál dühödtebbé válik a retorika a russzofóbia vonatkozásában”

-nyilatkozott a szóvivő.
Hozzátette, hogy az orosz államfő érdekelt a kapcsolatok újjáélesztésében, függetlenül attól, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, és nem ő akar választani közöttük, mert ez az amerikaiak dolga. Mint mondta, Putyin kész azzal együttműködni, akit megválasztanak, és aki maga is úgy dönt, hogy ez Amerika érdekében áll.
„Ilyen értelemben helytelen lenne azt mondani, hogy Trump kedvesebb a számunkra” – jelentette ki Peszkov, emlékeztetve arra, hogy a jelenlegi elnök „rengeteg barátságtalan lépést tett Oroszország felé”.

Peszkov pénteken a sajtó képviselőinek azzal kapcsolatban is kifejezte reményét, hogy az orosz és az amerikai szakértőknek a közeli napokban sikerül majd megállapodniuk a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló START-3 (Új START) szerződés hatályának meghosszabbításáról. Mint mondta, ehhez az kell, hogy a felek ne támasszanak pótlólagos kifogásokat egymással szemben.

Putyin múlt pénteken arra tett javaslatot, hogy a februárban lejáró START-3 hatályát minden feltétel nélkül legalább egy évvel hosszabbítsák meg, ami lehetőséget nyújt majd a feleknek, hogy átfogóan megtárgyalják a fegyverzetkorlátozás ügyét.

Az orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki tanácskozásán kijelentette, hogy Moszkva kész hiperszonikus fegyvereit is bevonni a tárgyalásokba, és jelezte, hogy amerikai kilépés esetén Oroszország is felmondaná a „tiszta égbolt” szerződést.

Az Egyesült Államok távozása esetén ugyanis Washington a többi NATO-országtól továbbra is megkaphatná az Oroszországra vonatkozó adatokat, az orosz fél pedig nem végezhetne légi ellenőrzést amerikai területek felett.