- Donald Trump a berlini tárgyalások után úgy értékeli, sosem voltak még ilyen közel a békéhez, bár elismerte a helyzet törékenységét.
- Amerikai sajtóértesülések szerint Washington a NATO-tagság helyett szenátus által ratifikált biztonsági garanciákat és EU-tagságot ajánlhat Kijevnek a területi engedményekért cserébe.
- Az európai vezetők közös nyilatkozatban szorgalmazzák nemzetközi békefenntartók küldését, ami éles ellentétben áll Trump csapatkivonási elveivel.
Bizakodóan nyilatkozott az orosz–ukrán háború lezárásának esélyeiről a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján Donald Trump, miután telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkijjel és Európa vezető politikusaival. Az amerikai elnök szerint „közelebb vagyunk a békéhez, mint bármikor korábban”. Ahogyan arról korábban írtunk, az ukrán elnök ezzel szemben még hangsúlyos nézetkülönbségeket lát Kijev és Washington között a területi kérdésekben.
Trump: Oroszország is lezárná
Trump a berlini tárgyalásokat követően beszélt a német, francia, brit, olasz, lengyel és skandináv vezetőkkel. Úgy véli, a folyamat jól halad, bár a biztonsági protokollok „hihetetlenül szigorúak”. Elismerte a hatalmas emberveszteségeket – a múlt hónapban 27 ezer katona esett el –, és a Biden-adminisztrációtól örökölt nehéz helyzetnek nevezte a konfliktust, amelyet most próbálnak lezárni.
„Hatalmas támogatást kapunk az európai vezetőktől… És jelen pillanatban Oroszország is azt akarja, hogy vége legyen. A probléma az, hogy ők akarják a végét, aztán hirtelen nem akarják. És Ukrajna is akarja… aztán hirtelen nem”
– jellemezte a tárgyalások dinamikáját az elnök, hozzátéve: a cél az, hogy a feleket egy oldalra tereljék.
Miami: térképek és garanciák NATO nélkül
A diplomáciai nagyüzem következő állomása Miami lesz, ahol – az Axios értesülései szerint – már katonai munkacsoportok bevonásával, konkrét térképek felett folytatódik az egyezkedés, várhatóan a hétvégén. A kiszivárgott információk alapján az amerikai javaslatcsomag főbb elemei:
- Területért biztonságot: Ukrajna fájdalmas területi veszteségekért cserébe „erős”, a NATO 5. cikkelyével felérő biztonsági garanciákat kapna, amelyeket az amerikai szenátus is jóváhagyna.
- EU igen, NATO nem: Bár a NATO-tagság nem része az alkunak, amerikai tisztviselők szerint Moszkva jelezte, hogy nem ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását.
- Időkorlát: Washington figyelmeztetett, hogy ez az ajánlat „nem tart örökké”.
Kijev és az EU képviselői állítólag meglepődtek az ajánlaton, és attól tartanak, hogy Moszkva az engedmények után felrúgja a megállapodást, újabb követelésekkel állva elő.
Európai ellenterv: katonák a terepen
Miközben Washington a fenti tervet erőlteti, az európai vezetők (köztük Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök) egy külön közös nyilatkozatot adtak ki, amelyet az Egyesült Államok nem írt alá. Ez a dokumentum egyértelműen jelzi a transzatlanti repedéseket, különösen a katonai jelenlét kérdésében.
Az európai javaslatcsomag, amelyet a Strana ismertetett:
- Egy 800 ezer fős állandó ukrán hadsereg fenntartása és támogatása békeidőben.
- Európai vezetésű többnemzeti erők telepítése Ukrajnába a légtér és a tengeri biztonság védelmére, valamint műveletek végrehajtására.
- Egy amerikai vezetésű, de nemzetközi részvételű monitoring mechanizmus a tűzszünet ellenőrzésére.
- Befektetések Ukrajna újjáépítésébe és az orosz kártérítés érvényesítése.
A legfontosabb ütközőpont, hogy Trump béketerve kifejezetten tiltaná külföldi csapatok állomásoztatását ukrán földön, míg az európaiak ezt garanciális elemnek tekintik.
Összefoglalónk a Strana.today összeállítása nyomán, szerkesztve készült.
