- José Antonio Kast, egy Wehrmacht-tiszt fia nyerte a chilei elnökválasztást a kommunista jelölt ellenében.
- A „chilei Trumpnak” nevezett politikus falat építene a határon, és nyíltan szimpatizál a Pinochet-korszakkal.
- A győzelmet a latin-amerikai jobboldali hullám részeként értékelik, miközben Donald Trump nyomása is fokozódik a térségben.
A Chilében tartott elnökválasztáson az 59 éves, magát konzervatívnak valló José Antonio Kast aratott győzelmet a második fordulóban. A politikus a szavazáson a kommunista Jeannette Jarát utasította maga mögé, hívei pedig „Vége a játéknak!” feliratú plakátokkal ünnepelték a sikert.
A „chilei Trump” ígéretei
Az új elnököt gyakran nevezik a „chilei Trumpnak”: a beszámoló szerint támogatja a szabályozatlan kapitalizmust és a „kemény kéz” politikáját. Programjának részeként mély árkot és magas falat ígért az ország Bolíviával és Peruval közös hosszú északi határszakaszára.
Kast kritikus a bevándorlókkal, az őslakosokkal és az LMBTQ-közösséggel szemben, emellett nem hisz a globális klímaváltozásban. Családi háttere is téma volt a kampányban: apja, Michael Kast Schindele a náci párt tagja és Wehrmacht-tiszt volt, aki a háború után menekült Németországból Chilébe. Bár a frissen megválasztott elnök tagadja a náci ideológiával való szimpátiát, Augusto Pinochet tábornok diktatúrájához nyíltan pozitívan viszonyul, testvére magas pozíciót töltött be a rezsim alatt.
Jobboldali hullám és amerikai nyomás
A megfigyelők szerint Kast győzelme egy latin-amerikai „jobboldali hullám” része, utalva az argentínai és bolíviai választási eredményekre, valamint Nayib Bukele salvadori elnök politikájára, aki Donald Trump egyik legszorosabb külföldi szövetségese. Ugyanakkor a régió legnagyobb országaiban – Brazíliában, Mexikóban, valamint Kolumbiában és Venezuelában – továbbra is baloldali erők vannak hatalmon.
A forrás feltételezése szerint Donald Trump, a nyugati félteke befolyásának növelése érdekében, aktív erőfeszítéseket tehet, hogy ezekben az országokban is jobboldali vezetés kerüljön hatalomra. Az amerikai exelnök már nyíltan lemondásra szólította fel Nicolás Maduro venezuelai elnököt; a hírek szerint katonai erő alkalmazása is felmerülhet a hatalomváltás érdekében.
Összefoglalónk a Strana.today tudósítása nyomán, szerkesztve készült.
