Röviden:
- Sándor Fegyir budapesti ukrán nagykövet szerint a Tisza Párt április eleji győzelme új fejezetet nyit a magyar-ukrán viszonyban, a hivatalos egyeztetés május 11-12-én indulhat.
- A nagykövet szerint Magyar Péter jelezte: nem blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, Kijev pedig a 2020 óta álló gazdasági vegyesbizottság újraindítását várja.
- Sándor állítása szerint a 2026-os inkasszós ügyben fogvatartott ukrán állampolgárok jogsértéseit és az elkobzott eurót, dollárt és aranytömböket büntetőjogi úton is rendezni kell.
Új szakasz nyílhat Kijev és Budapest kapcsolatában a Tisza Párt április eleji győzelme után – mondta Sándor Fegyir, Ukrajna budapesti nagykövete az Európai Pravdának adott, hivatalba lépése óta első nagy interjújában. A nagykövet szerint a hivatalos diplomáciai párbeszéd május 11-12-én, az új magyar parlament megalakulása után indulhat újra.
A Szergij Szidorenkónak adott budapesti beszélgetésben Sándor úgy fogalmazott, hogy a kampányban tömegesen jelen lévő Volodimir Zelenszkij-plakátok ellenére a választók nem vették be az Ukrajna-ellenes narratívát. „A magyarok azt mondták, hogy ez hazugság, és ebben a hazugságban nem hisznek” – fogalmazott. Úgy véli, a Fidesz kampányában minden belső problémáért – egészségügytől a Duna vízszintjéig – Ukrajnát tették felelőssé.
Kézzelfogható várakozások: EU-hitel, vegyesbizottság, „lokális szankciók”
90 milliárd eurós hitel: Sándor szerint Magyar Péter pártelnök egyértelműen jelezte, hogy Magyarország nem blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelkeretet. A nagykövet az interjúban Kijev „túlélésének kérdéseként” jellemezte a forrást. A magyar külügyminiszteri posztra a hírek szerint Anita Orbán készül; Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter és leendő utódja között – Sándor szerint – már „diplomáciai jelzés” formájában létrejött az első kontaktus.
Gazdasági vegyesbizottság: a 2020 óta nem ülésező magyar-ukrán gazdasági vegyesbizottság újraindítása a nagykövet szerint elsődleges. Ukrán oldalról Taras Kacska miniszterelnök-helyettes vezeti a testületet, a magyar összetétel az új kormány megalakulása után dől el. A testület logisztikai csomópontok megnyitásáról, banki és gyógyszeripari együttműködésről is tárgyalna.
„Lokális szankciók”: a nagykövet a korábbi magyar kormány által 22 ukrán termékre bevezetett behozatali korlátozásokat „butaságnak” nevezte. Szerinte a gyakorlatban ezek a termékek – köztük a méz – egyébként is eljutnak a magyar piacra, csak szlovák, lengyel, cseh vagy spanyol címkével. „Az egységes uniós piac nem korlátozható egyoldalú lokális szankciókkal” – mondta Sándor.
Inkasszós ügy, kisebbségi jogok, harcoló kárpátaljai magyarok
Inkasszós ügy: a nagykövet szerint a 2026-os ügyben hét ukrán állampolgárt jogellenesen tartottak fogva, kínzásnak vetettek alá, és a konzul látogatását sem engedélyezték. Az elkobzott járműveket sérülten adták vissza, az általuk szállított eurót, dollárt és aranytömböket Sándor állítása szerint máig Magyarországon tartják. A nagykövet hangsúlyozta: nem elegendő az értékeket visszaszolgáltatni – büntetőjogi felelősségre vonást vár az ügyben érintett, a magyar sajtóban már megnevezett szereplőkkel szemben.
Kisebbségi jogok: Sándor szerint a kárpátaljai magyar közösség jogainak rögzítésére szolgáló szakértői munkacsoport ukrán oldalon teljesen fel van állítva, a magyar összetétel azonban hiányzik. A nagykövet jelezte: Ukrajna kész törvényi garanciákat rögzíteni a kisebbségi nyelvhasználatra – akár olyan részletekig, hogy az iskolán kívüli folyosói és utcai kommunikációra sem vonatkozik korlátozás. Úgy véli, a 2017-es oktatási törvényt eredetileg az oroszosítás ellen hozták, és valójában nem implementálták a többi kisebbségi iskola kárára.
Harcoló magyarok: Sándor állítása szerint több mint 700 kárpátaljai magyar szolgál vagy szolgált az ukrán hadseregben, közülük 106-an elestek. A nagykövet – aki maga is önkéntesként harcolt a 68. területvédelmi zászlóaljban, a „Kárpátaljai Sárkányok” kötelékében – a 2022. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján Ambarne falu felszabadítása után készített videóra hivatkozott. A felvételen katonatársaival az 1956-os lyukas zászlóval köszöntötte a magyarokat; a poszt 4,7 millió kedvelést kapott, és ebből ered a magyar önkéntesek Kárpátaljára irányuló fegyverzeti támogatása.
Energetika és tranzit: a nagykövet szerint az ukrán piacra szánt magyar üzemanyag-, gáz- és áramexport újraindítása nemcsak Kijevnek, hanem a magyar energiaipari szereplőknek is érdeke, mert a jelenlegi korlátozások idején a román és lengyel vállalatok vették át a piacaikat. Sándor egyúttal emlékeztetett: a háború éveiben Magyarország volt az egyetlen szomszédos ország, amely nem engedett határblokádokat, és rajta keresztül – nyilvánosan nem kommentált módon – katonai rakományok is tranzitáltak Ukrajnába.
Összefoglalónk az Європейська правда interjúja nyomán készült.
