Röviden:
- Hetekre modernizált bunkerekbe vonul az orosz államfő a belső fenyegetések miatt.
- Egy európai hírszerzési jelentés szerint Szergej Sojgu a hatalomátvétel fő gyanúsítottja a Kreml szemében.
- A katonai vezetők elleni támadások miatt éles konfliktus alakult ki az orosz biztonsági szervek között.
Egy kiszivárgott európai uniós hírszerzési jelentés szerint Vlagyimir Putyin retteg egy esetleges dróntámadástól vagy hatalomátvételtől. Az RBC-Ukrajna által szemlézett dokumentum rávilágít, hogy a moszkvai elit köreiben fokozódik a bizalmatlanság, miközben az elnöki biztonsági protokollokat soha nem látott szintre emelték.
Szigorodó elnöki védelem
Március óta a Kreml egyre jobban tart a belső információszivárgástól és egy esetleges összeesküvéstől. A Vlagyimir Putyin életéért felelős Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSO) emiatt kétlépcsős ellenőrzést, köztük teljes átvizsgálást vezetett be az elnöki adminisztráció látogatói számára. Az orosz elnök a korábbinál kevesebb helyen jelenik meg személyesen, és családjával együtt kerüli a moszkvai, illetve valdaji rezidenciákat.
Az államfő heteket tölt a krasznodari határterületen található, modernizált bunkereiben. Az FSO munkatársai kutyás járőrökkel biztosítják a környezetét, esetenként a mobilhálózatokat is lekapcsolják Moszkva bizonyos részein, a sajtómegjelenéseket pedig szigorúan cenzúrázzák. A biztonsági személyzet tagjai nem használhatnak internet-hozzáféréssel rendelkező telefont, nem utazhatnak tömegközlekedéssel, és otthonaikba is megfigyelőrendszereket telepítettek.
Sojgu a célkeresztben
Egy esetleges államcsíny fő gyanúsítottjává Szergej Sojgut, az orosz Biztonsági Tanács titkárát teszik. A volt védelmi miniszter továbbra is jelentős befolyással bír a katonai parancsnokságon belül. Ruszlan Calikovnak, Sojgu korábbi első helyettesének márciusi letartóztatása a jelentés szerint meggyengítette a politikus pozícióját, és megnövelte annak esélyét, hogy ő maga is büntetőeljárás célpontjává váljon.
Belső feszültség az orosz vezetésben
A katonai tisztviselők védelme komoly konfliktust generált a biztonsági szervek között. Miután 2025. december 22-én Moszkvában meggyilkolták Fanil Szarvarov altábornagyot, Valerij Geraszimov vezérkari főnök a Biztonsági Tanács összehívását kérte. Vlagyimir Putyin végül egy szűkebb körű egyeztetést tartott, ahol a résztvevők egymásra hárították a felelősséget a biztonsági hiányosságok miatt.
Geraszimov azzal vádolta a titkosszolgálatokat, hogy képtelenek megelőzni az ukrán csapásokat, amelyek félelmet keltenek a hadsereg soraiban. Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) igazgatója azzal védekezett, hogy a védelmi minisztériumnak saját egységet kellene létrehoznia a vezetők fizikai védelmére. Viktor Zolotov, a Nemzeti Gárda igazgatója szintén megtagadta az erőforrások átcsoportosítását a tisztek védelmére, ami tovább szította a feszültséget.
Kiterjesztett védelem a tábornokoknak
Az egyeztetés eredményeként az orosz elnök megváltoztatta az FSO belső szabályzatát. A korábban csak Geraszimovot megillető kiemelt védelmet kiterjesztették további tíz magas rangú tábornokra, köztük a vezérkari főnök három helyettesére. A döntés az elemzés szerint a vezérkari főnök politikai súlyát jelzi a többi biztonsági vezetővel szemben.
A fokozódó elnöki paranoiát mutatja az is, hogy idén a moszkvai Győzelem napi parádéra egyetlen parlamenti képviselő sem kapott meghívót. A félelmeket felerősíthetik a közelmúltbeli fővárosi incidensek, miután hétfőre virradóra ismét dróntámadás érte Moszkvát, és a roncsok egy elit lakópark épületében tettek kárt.
Cikkünk az RBC-Ukrajna beszámolója alapján íródott.
