Röviden:
- A Tisza Párt szavazóinak jelentős része ambiciózus klímapolitikát és az LMBTQ-jogok védelmét várja az új kormánytól.
- A választók többsége ellenzi a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatást, illetve az orosz energiafüggőség lazítását.
- A megkérdezettek csaknem nyolcvan százaléka az európai uniós kapcsolatok javulására és a befagyasztott források feloldására számít.
Meglepően progresszív nézeteket vallanak Magyar Péter támogatói, miközben geopolitikai kérdésekben erősen megosztottak maradtak – derült ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) friss felméréséből. A The Guardian által ismertetett kutatás rámutat, hogy az új kormánynak egyszerre kell megfelelnie a hazai változásokat sürgető bázisának és a Brüsszel felől érkező diplomáciai elvárásoknak.
A választások után készült kutatás szerint a Tisza Párt szavazóinak 77%-a támogatja egy határozott klímapolitika bevezetését. Emellett a válaszadók 71%-a ért egyet az LMBTQ-közösség jogainak fokozottabb védelmével. Pawel Zerka, az ECFR munkatársa meglepetésként értékelte a progresszív irányvonal egyértelmű támogatottságát a szavazóbázis részéről.
A kampány során az új miniszterelnök kerülte az ehhez hasonló értékrendi témákat, a 240 oldalas választási programja pedig meglehetősen homályosan fogalmazott ezekben a kérdésekben. Az elemző úgy véli, a kormánynak hamarosan el kell döntenie, hogy kizárólag a saját táborának elvárásaira vagy a megosztottabb teljes társadalomra fókuszál.
Geopolitikai megosztottság és uniós remények
Bár a magyarok többsége belpolitikai fordulatot várt, a külpolitikai irányvonalban óvatosabbak maradtak. A felmérés alapján a szavazók 64%-a a Kijevvel való viszony javulására számít, a katonai segítséget azonban mindössze 12%-uk, a pénzügyi támogatást pedig 24%-uk pártolja. A megkérdezettek 52%-a kifejezetten ellenzi az orosz energiaimport leállítását.
A geopolitikai eredmények kapcsán Zerka kiemelte a választói prioritások fontosságát a brüsszeli kapcsolatokban.
„Magyar Péter földindulásszerű győzelme a belpolitikai változásra adott szavazat volt, nem pedig egy geopolitikai pálfordulásra”
A szakember rámutatott, hogy ha az uniós diplomácia túlzott nyomást gyakorol az azonnali irányváltás kikényszerítése érdekében, azzal gyengítheti a kormányfő hazai megítélését. Egy ilyen forgatókönyv elkerülésére intő példaként szolgálhat a lengyelországi helyzet, ahol Donald Tusk népszerűsége is megsínylette a hasonló politikai polarizációt.
A háttérben továbbra is komoly tényező az 52 parlamenti mandátummal rendelkező Fidesz. Az elemzés szerint a távozó kormánypárt az állami intézményrendszerben és az igazságszolgáltatásban maradt lojális káderein keresztül továbbra is képes lehet befolyásolni a belpolitikai folyamatokat.
Cikkünk a The Guardian beszámolója alapján íródott.
