Röviden:
- Titkosították az ukrán népszámlálási adatokat, de a becslések szerint a lakosság közel felére csökkent.
- A külföldre menekültek hazatérését célzó ukrán minisztérium botrányok miatt alig fél év alatt megbukott.
- A gazdaságot is megbénítja a demográfiai válság, hamarosan több lesz a nyugdíjas, mint az aktív dolgozó.
Egyre súlyosabb demográfiai katasztrófával néz szembe a kijevi vezetés, amely már a gazdaság működőképességét fenntartó adófizetői bázist is fenyegeti. Az Ukrainszka Pravda elemzése szerint a háború, a kivándorlás és a tartósan alacsony születésszám miatt az ukrán népességfogyás immár az ország jövőbeli újjáépítésének legnagyobb akadályává vált.
Évtizedek óta nincs pontos adat a lakosságról
Ukrajnában a legutóbbi teljes körű népszámlálást 2001-ben tartották, amikor a statisztikai hivatal negyvennyolcmillió főt regisztrált. Bár az illetékes hatóságok a Nemzeti Tudományos Akadémiával közösen idén januárra elkészítették a legújabb demográfiai becsléseket, a pontos számokat a hadiállapotra és a biztonsági kockázatokra hivatkozva egyelőre titkosították.
Denisz Uljutyin szociálpolitikai miniszter becslése szerint jelenleg mindössze 22-25 millió ember él a kormány által ellenőrzött területeken. Olha Duhnics demográfiai szakértő úgy véli, hogy a veszteségek már a fegyveres konfliktus előtt is hatalmasak voltak. A kutató rávilágított, hogy az ország 9-12 millió lakost veszített az invázió előtt, amit a harcok további 5-6 milliós csökkenéssel tetéztek.
Összeomlott a hazatérést ösztönző kormányzati terv
A külföldre menekültek hazahozatalára és a többmilliós diaszpórával való kapcsolattartásra a kijevi vezetés 2024 végén egy külön nemzeti egységért felelős minisztériumot hozott létre. A Denisz Smihal miniszterelnök által indított kezdeményezés azonban alig néhány hónap után, érdemi eredmények nélkül zátonyra futott.
Az Olekszij Csernisov vezette tárca eredetileg európai fővárosokban nyitott volna kapcsolattartó pontokat, de a februári berlini szándéknyilatkozaton kívül egyetlen központ sem kezdte meg a működését. A minisztert érintő politikai és büntetőügyi botrányok miatt a hivatalt nyáron felszámolták, a feladatokat pedig a szociális tárca vette át.
Andrij Szibiha külügyminiszter tavaszi parlamenti beszámolója szerint jelenleg is mintegy nyolcmillió ukrán tartózkodik külföldön. A hazatérést nem csupán a biztonsági helyzet akadályozza, hanem a tönkrement lakásállomány és a hiányzó munkalehetőségek is. Az ukrán államnak a saját polgáraiért már az Európai Unió munkaerőpiacával és életszínvonalával kell versenyeznie.
Gazdasági szakadékhoz vezet a tartós munkaerőhiány
A demográfiai válság legsúlyosabb következménye a munkaerőpiac drasztikus beszűkülése. Míg az inváziót megelőzően másfél aktív dolgozó jutott egy nyugdíjasra, ez az arány mára kritikus szintre, nagyjából 1,2-re romlott. A gazdaságilag aktív lakosság létszáma tizenkétmillióra esett vissza, miközben az államnak tizenegymillió nyugdíjast kellene eltartania.
Olekszandr Hladun demográfus jelezte, hogy az alacsony gyermekvállalási kedv nem csupán háborús, hanem globális jelenség, de a biztonsági válság tovább súlyosbítja a folyamatokat. A szakértő figyelmeztetett: a demográfiai mutatók évtizedekre meghatározzák a fejlődést, így ha a kormány nem tud vonzó jövőképet felmutatni, az ország a háború utáni újjáépítéshez szükséges emberi erőforrás nélkül marad.ne
