Sugárzással táplálkozó penészgombát találtak a csernobili reaktor romjai között


Ukrajna2026. július 7.2 perc olvasás






Röviden:

  • Fekete penészgombát azonosítottak a csernobili atomerőmű felrobbant 4-es reaktorának belső falain.
  • A Cladosporium sphaerospermum nemcsak túléli az ionizáló sugárzást, de feltehetően energiát is nyer belőle.
  • A kutatók szerint a gombasejtekben található melanin a növényi klorofillhoz hasonló szerepet tölthet be.

Csernobil: A csernobili atomerőmű negyedik blokkjának romjai között egy olyan fekete penészgombát azonosítottak a kutatók, amely nemcsak túléli az extrém magas sugárzást, de a feltételezések szerint hasznosítja is azt – írja a Novyny.LIVE a ScienceAlert értesülései alapján.

37különböző gombafajt fedeztek fel a romoknál
1986évében történt a csernobili katasztrófa

A Cladosporium sphaerospermum elnevezésű gombafaj a világ egyik leginkább sugárszennyezett építményének belső falain burjánzik a lezárt zónában. Az 1986-os katasztrófa óta eltelt közel negyven év alatt a területen számos élőlény alkalmazkodott a szélsőséges körülményekhez. Az első átfogó helyszíni vizsgálatokat még az 1990-es évek végén végezte el egy ukrán mikrobiológus, Nelli Zsdanova vezette kutatócsoport. A szakemberek egy kiterjedt, 37 fajból álló gombaközösséget fedeztek fel az elpusztult reaktor burkolata alatt, amelyek közül ez a fekete penész bizonyult a legelterjedtebbnek.

Rádiószintézis az extrém zónában

Katerina Dadasova radiofarmakológus és Arturo Casadevall immunológus későbbi kutatásai rávilágítottak arra, hogy az ionizáló sugárzás nem pusztítja el ezt a mikroorganizmust, hanem kifejezetten serkentheti a növekedését. A jelenség magyarázatára született meg a rádiószintézis hipotézise. Az elmélet szerint a gombasejtekben jelen lévő melanin a növények klorofilljához hasonló funkciót láthat el, és képes lehet a káros sugárzás energiáját a gomba számára hasznosítható biológiai formává alakítani.

Bár a rádiószintézis elméletét még nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, a tudományos világot évtizedek óta foglalkoztatja a kérdés. Egyes vélemények szerint a gomba ezen viselkedése egyszerűen csak egy rendkívül fejlett túlélési mechanizmus az extrém környezetben. A csernobili tiltott zóna és a közeli Pripjaty városa a tragédia óta nemcsak az ehhez hasonló egyedülálló biológiai felfedezések helyszínévé vált, hanem az elhagyatottság globális szimbólumává is nőtte ki magát.

Google keresési beállítás

Állítsd be a KárpátHírt preferált forrásnak!

Iratkozzon fel, hogy elsőként értesüljön híreinkről!

Ezt olvasta már?