Röviden:
- Az orosz erők taktikai sikereket értek el Kupjanszknál, miközben egyre jobban fenyegetik Szlovjanszk logisztikáját.
- Az ukrán dróncsapások miatt alig tizenkét nap alatt drasztikusan visszaesett az aktív hajók száma az Azovi-tengeren.
- Kijev idén még két francia légvédelmi rendszert, valamint több tízezer német tüzérségi lőszert kap.
Egyszerre zajlik kimerítő felőrlő küzdelem a szárazföldön és kíméletlen drónháború a tengereken az orosz–ukrán konfliktus legújabb szakaszában – olvasható a The Insider átfogó harctéri jelentésében. A beszámoló szerint Kijev egyre súlyosabb területi veszteségeket szenved el keleten, amit újabb jelentős nyugati fegyverszállítmányokkal igyekeznek ellensúlyozni.
Elfoglalt ukrán terület
Visszaesett tengeri forgalom
Légitámadási eszköz
Taktikai orosz sikerek keleten
Az orosz csapatok fokozzák a nyomást Kupjanszk térségében, ahol a fő cél az Oszkil folyó bal partján lévő ukrán hídfőállás felszámolása. Konsztantin Masovec ukrán katonai elemző szerint a támadók ketté akarják vágni a védelmet, hogy utána megosztva morzsolják fel a kijevi egységeket. Bár a sűrű növényzet és a városi környezet egyelőre megkönnyíti a védekezést, a túlerő lassan érezteti a hatását, a megszállók már Kurilivka és Kovsarivka területén is növelték a jelenlétüket.
Hasonló a helyzet Szlovjanszk irányában is, ahol az orosz erők egyre gyakrabban szivárognak be a kulcsfontosságú ipari övezetekbe. A nyílt forráskódú hírszerzési adatok alapján a moszkvai parancsnokság még idén el akarja foglalni Mikolajivkát és a környező magaslatokat, hogy tüzérségi ellenőrzés alá vonhassa a régió logisztikai útvonalait. A déli frontszakaszon, a Dnyipropetrovszki területen az orosz hadsereg jelenleg mintegy 50 négyzetkilométert tart stabilan az ellenőrzése alatt, miközben a harcok miatt egyre nagyobb térség válik áttekinthetetlen szürke zónává.
Lángoló hajók és kikötők
A levegőben és a tengeren is soha nem látott mértékben kiéleződtek az összecsapások. Kijev célzott drónhadjáratot indított az orosz flotta és a kereskedelmi hajók ellen, amelynek hatására az Azovi-tengeren bekapcsolt helymeghatározóval közlekedő hajók száma napok alatt 61 százalékkal zuhant. A pilóta nélküli eszközök egyre gyakrabban a tankerek felső fedélzetét veszik célba, hogy begyújtsák a rakományt. Ennek következtében hatalmas mennyiségű kőolajszármazék mosódott partra az oroszországi Temrjuk és Primorszko-Ahtarszk környékén, ahol helyi veszélyhelyzetet rendeltek el.
Fekete-tenger – 15%
Az oroszok eközben polgári célpontokat és infrastruktúrát támadtak Odessza térségében, ahol külföldi zászlók alatt hajózó – köztük tanzániai és libériai – teherhajókat ért csapás, ami halálos áldozatokat is követelt. Szumi és Zsitomir megyében szintén lakóépületek és benzinkutak rongálódtak meg; ukrán szakértők szerint az utóbbi régiót egy fehérorosz területre telepített jeladó segítségével tudták elérni a csapásmérő eszközök. A Krím félszigeten az ukrán válaszcsapások során súlyosan megsérült a Szevasztopol melletti balaklavai hőerőmű, miután a komplexum hűtőrendszerét is találat érte.
Érkezik a nyugati erősítés
A fegyver- és lőszerhiánnyal küzdő ukrán hadsereg a következő hónapokban újabb jelentős nyugati szállítmányokra számíthat, amelyek hozzájárulhatnak a védelem stabilizálásához. A német Rheinmetall hadiipari konszern már megkezdte a nagy hatótávolságú tüzérségi lövedékek szállítását egy újonnan épült gyárából, az aláírt szerződések értelmében pedig 2026 végéig több tízezer lőszert adnak át a fronton harcoló alakulatoknak.
Ezzel párhuzamosan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Párizs még az idén két további SAMP/T típusú légvédelmi rakétarendszert biztosít Ukrajna számára, miután az államfő erről sikeres egyeztetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel.
