Röviden:
- Több orosz milliárdos dollármilliárdokat menekített külföldre a hazai vagyonelkobzásoktól és a gazdasági válságtól való félelmében.
- Az állami vagyonelkobzások felgyorsultak, miután Vlagyimir Putyin megpróbálja növelni a költségvetés háborús bevételeit.
- A tőkekivonásra a gazdagok az aranyat, a kriptovalutákat és a közel-keleti ingatlanbefektetéseket használják.
A hazai bankrendszer összeomlásától és a magánvagyonok államosításától tartva az orosz elit tagjai dollármilliárdokat vontak ki az országból – számolt be a Bloomberg. A háborús kiadások miatt nyomás alá került oligarchák egy része már közvetlenül az Öböl-menti államokba menekíti a tőkéjét.
Kiáramlott tőke
Államosított vagyon
A háború kezdetén a nyugati szankciók még arra kényszerítették a hazai oligarchákat, hogy visszavigyék a vagyonukat Oroszországba. Azóta azonban megváltozott a helyzet, mert a moszkvai vezetés 2024-től kezdve fokozta a belföldi eszközök államosítását. Alekszandr Gucan főügyész tájékoztatása szerint a hatóságok több mint 4 billió rubel, azaz nagyjából 51,5 milliárd dollár értékű magánvagyont vettek állami tulajdonba.
Menekülőmilliárdok és állami nyomás
A belföldi vagyonelkobzások olyan ismert üzletembereket is elértek, mint Vagyim Moskovics agrárvállalkozó vagy Konsztantyin Sztrukov aranybányászati magnás. Ráadásul Dmitrij Kamenscsik még a moszkvai Domogyedovo repülőteret is elveszítette az állami nyomás következtében. Emiatt a tehetős oroszok új módszereket keresnek a tőkekivonásra, és hatalmas összegeket fektetnek aranyba, külföldi ingatlanokba és kriptovalutákba.
A tőke kimenekítésére új, informális csatornák nyíltak meg Örményországban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban is. Utóbbi államban bocsátották ki azt az A7A5 nevű stabilcoint, amelyet egy nyugati szankciók alatt álló orosz állami bank, a Promszvjazbank és a szökésben lévő moldovai bankár, Ilan Sor fejlesztett ki. Eközben sokan a dubaji luxusingatlan-piacon vagy Törökországban és Monacóban helyezik el a pénzüket.
A tehetősek aggodalmát növeli a bankszektor helyzete is, miután egy Kreml-barát kutatóintézet májusban a rendszerszintű bankválság veszélyére figyelmeztetett. Bár a gazdaság még nem áll a csőd szélén, Volodimir Vlaszjuk elemző szerint a hadigazdaság már a stagfláció csapdájába esett. Olekszij Plasztun közgazdász pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy csődök, fizetésképtelenségek és cégbezárások hulláma érheti el az országot.
