Röviden:
- Az ukrán emberi jogi biztos szerint elszaporodtak a toborzókörzetes kenőpénzek és a jogtalan előállítások.
- A tetten ért tisztviselők akár 10–20 ezer dollárt is elkérnek a mozgósítottak elengedéséért.
- A jogász kiemelte, hogy a toborzóknak nincs joguk önállóan embereket előállítani vagy őrizetbe venni.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos súlyos korrupciós gyakorlatokra hívta fel a figyelmet a katonai toborzóközpontok működésével kapcsolatban – számolt be a 24tv.ua. Állítása szerint a toborzók rendszeresen fizetség ellenében engedik el a jogellenesen besorozott állampolgárokat. A folyamat így a tehetősebbek számára kiutat jelent, míg a szegényebbek védtelenül maradnak.
Lefogás utáni ár
Központból távozás
Az ombudsman kifejtette, hogy a toborzók nem válogatnak az érintettek között, sokszor az egészségi állapotra vagy az életkorra való tekintet nélkül szállítják be a férfiakat a központokba. Ha a kényszerrel beszállított személy tud fizetni, a járműből való kijutásért nagyjából 10 ezer dollárt kérnek el tőle. Ha valaki már bekerült az épületbe, a szabadulás ára ennek a duplájára is emelkedhet.
Az így besorozott, de a katonai egységek által elutasított személyek végül gyakran magukban a toborzóközpontokban maradnak szolgálatban. A tisztségviselők ilyenkor arra várnak, hogy valamelyik alakulat átvegye vagy „megvásárolja” őket. Lubinec rámutatott, hogy ez a rendszer mély társadalmi igazságtalanságot szül, hiszen a tehetősebbek megválthatják a mentességet, míg a többiek a frontra kerülnek.
A helyzet jogi hátterével kapcsolatban Marina Bekalo ügyvéd tisztázta a hatásköröket. Kiemelte, hogy a toborzóközpontok munkatársai nem jogosultak állampolgárokat önhatalmúlag feltartóztatni vagy a központokba kényszeríteni. Az adminisztratív őrizetbe vételt kizárólag a rendőrség hajthatja végre, ha a hadköteles megszegte a katonai nyilvántartás szabályait, és erről hivatalos megkeresés érkezett.
