Egán-ügy: mi lehet a függöny mögött?

Alaposan ráijesztett az Egán Ede „Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány a pályázóira. Mint azt a KárpátHír is megírta, az iroda igazgatójának aláírásával körlevelet küldtek az összes eddigi pályázónak, számuk több ezerre tehető. Ebben emlékeztetnek, hogy az Ukrán Nemzetbiztonsági Hivatal (SZBU) bűnvádi eljárást indított az alapítvány ellen szeparatizmus gyanújával. Ebből adódóan pedig elképzelhető, hogy a gazdákat, vállalkozókat, akik kapcsolatban álltak vagy állnak az Egán Ede Alapítvánnyal, becitálják a titkosszolgálatra kihallgatás céljából. Amennyiben ez megtörténne, arra az esetre egy instrukciót is mellékelnek, hogy miként ajánlatos viselkedni a „rettegett” szerv markában.

Nem tudom, ki hogy van vele, de könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy pont ez a figyelemfelkeltés ijeszti meg szegény embereket. Akik már az említett szerv három betűs rövidítésétől is megijednek, s amikor ne adj ég kihallgatásra viszik őket, biztosan nem a leírt útmutatás fog eszükbe jutni. Ha megnyugtatás céljából készült a körleveles tájékoztató, nem biztos, hogy ez volt a legjobb módja ennek, félő, hogy ezzel csak riadalmat okoznak az érintettek körében.

Ám most nem erre szeretném felhívni a figyelmet, hanem az ukrán fél álságos viselkedésére. Nyilván ők is nagyon jól tudják, traktorokkal, munkagépekkel, egyéb gazdaságfejlesztési eszközökkel nyilván nem a megye elszakadásáért fognak küzdeni a nyertes pályázók. De mégis, az ő szemszögükből olyan jól, vagy legalábbis nagyon komolyan hangzik ez a kitalált szeparatista vád.

És azt is tudják, ha csak néhány tucat embert berendelnek kihallgatásra, annak híre megy, sokakon a félelem, a rettegés, a pánik is eluralkodhat.

Elképzelhető, hogy pont ez a céljuk. A végső cél pedig nyilván a megfélemlítés és ebből adódóan egy vaskos ütőkártya a kezükben a Magyarországgal való diplomáciai-politikai csatározásokban.

Amit jól tudnak majd használni, ha az érdekeik megkövetelik. A szeparatista vád teljességgel abszurd, ezt tudjuk, de abban már kevésbé lehetünk biztosak, hogy a nyomozószervek nem találnak egyéb törvénytelenséget az alapítvány gazdálkodását illetően. Több ezer pályázat kezelése, ügyintézése kapcsán óhatatlanul becsúszhatnak fiskális jellegű hibák, márpedig az SZBU a teljes pénzügyi elszámolási adatbázishoz is hozzáférést kapott bírósági úton. Ott inkább benne van a pakliban, hogy valami előbukkanhat, s azzal majd jól zsarolhatóvá válik a magyar fél. Meggyőződésem, erre vagy valami hasonlóra megy ki a játék.

Holott a magyar fél hangosan érvelhetne, az

Egán Ede Alapítvány végső soron megint csak ukrán állami feladatokat vállal át, amikor a kárpátaljai gazdákat segíti és hozza működésbe a teljes régió gazdasági életét.

Annyi traktort és munkagépet, szerszámokat talán a Szovjetunió szétesése óta nem értékesítettek busás haszonnal a kereskedők, mint most. A több milliárdos gazdasági beruházás az egész megyének, ergo Ukrajnának tesz jót, erre meg bevádolják ezzel az agymenéssel. Ám a helyzet súlyához képest Budapest mégis hallgat. Nem háborodik fel, mint az oktatási törvény kapcsán. A miértre nem tudom a választ, ezért csak remélni lehet, nem azért, mert a háttérben máris folyik a zsarolásos egyezkedés valami okból kifolyólag, amit mi nem tudhatunk… Mert akkor az ukránok megint elérték a gonosz céljukat…

N.I.