Top10


Partnerünk

Hírkosár logó, hírek egyben

Népszerű tartalom

A mozgósítás és a férfiak külföldi utazásának korlátozása a hadiállapot után is folytatódhat
Tálcán kínálta fel Ukrajna kincseit Donald Trumpnak Volodimir Zelenszkij
Trump különmegbízottja találkozott az ukrán nagykövettel
Donald Trump jövő heti találkozót helyezett kilátásba Zelenszkijjel, és megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel
Trump béketerve kiszivárgott, Zelenszkij és Putyin is őrjöng

Amerika szerint Oroszország beavatkozik a macedón népszavazásba

Az Egyesült Államok szerint Oroszország befolyásolni akarja az ország nevének megváltoztatására vonatkozó, szeptember 30-ra tervezett macedón népszavazást, Szkopje viszont közölte, hogy nem tud beavatkozási kísérletről és Oroszországot baráti országnak tekinti.

James Mattis amerikai védelmi miniszter hétfőn Szkopjéban a népszavazás mellett állt ki, mindazonáltal közölte, hogy információi szerint Moszkva be akar avatkozni a referendumba, ugyanis azt szeretné, ha a macedónok elutasítanák az ország nevének megváltoztatására vonatkozó javaslatot.

Macedónia és Görögország 27 év után júniusban egyezett meg abban, hogy Szkopje euroatlanti integrációjának folytatása érdekében a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának hívják majd. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

Az ország viszont csak azt követően válhat az Európai Unió és a NATO tagjává, miután minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis a nem ügydöntő népszavazást követően az alkotmányt is az új névnek megfelelően kell módosítani, és a görög parlamentnek is ratifikálnia kell a júniusban megkötött görög-macedón egyezményt.
Moszkva viszont több alkalommal is nemtetszésének adott hangot a NATO balkáni terjeszkedésével kapcsolatban, legutóbb Montenegró NATO-csatlakozása miatt emelte fel a hangját.

James Mattis aggodalmának adott hangot, hogy Oroszország ugyanolyan módszerekkel igyekszik majd az érdekeinek megfelelően alakítani a népszavazást, mint amilyet korábban a térség más országaiban is megpróbált. 2016-ban például Montenegróban kísérelt meg puccsot egy szerbekből és oroszokból álló csoport annak érdekében, hogy eltávolítsák a Nyugat-barát erőket a kormányból, és meggyilkolják Milo Djukanovic akkori miniszterelnököt, majd pedig oroszbarát pártokat juttassanak hatalomra, megakadályozva a kis, Adria-parti ország NATO-csatlakozását.

Idén júliusban pedig Görögország utasított ki két orosz diplomatát, mert hivatalnokokat vesztegettek meg, és tiltakozásokat kezdeményeztek a Macedóniával megkötött megállapodás ellen. Oroszország tagadta a vádakat. Washington szerint hasonló lépésekre készülnek oroszbarát csoportok Macedóniában is, álhíreket terjesztenek, valamint megvesztegetik a véleményformálókat, hogy Moszkvának kedvező módon befolyásolják a népszavazást.

Zoran Zaev macedón miniszterelnök ugyanakkor hétfőn közölte: nincs semmilyen bizonyíték az orosz befolyásra Macedóniában.

„Oroszország baráti ország, és nincs semmi kifogása Macedónia európai uniós csatlakozása, valamint NATO-integrációja ellen”

– hangoztatta a kormányfő, majd hozzátette: Szkopje számára nincs más lehetőség, mint az euroatlanti integráció.


Református
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com