Egy ukrán oligarcha cége Magyarországra jóval olcsóbban ad el áramot, mint Ukrajnában

Rinat Ahmetov ukrán oligarcha DTEK nevű vállalatának Ukrajna csaknem 50 százalékkal többet fizetett februárban az elektromos energiáért, mint amennyiért a cégtől európai országok, köztük elsősorban Magyarország vásárolt áramot – hozta nyilvánosságra a szerdán a Nasi hrosi ukrán hírportál.

Az Enerhorinok ukrán állami vállalat adatai alapján a hőerőművek által előállított villamos energia átlagos értékesítési ára februárban a nagykereskedelmi piacon megawattonként 2167 hrivnya, azaz 22 975 forint volt, ami 16 százalékkal haladta meg a januári tarifát. A hírportál kiemelte, hogy

ez rekord magas ár Ukrajna történelmében. Eközben februárban a magyar energiatőzsdén az elektromos energia körülbelül megawattonként 1530 hrivnyába, 16 221 forintba került, így az ukrán energiapiaci ár 45 százalékkal volt magasabb a magyar tőzsdepiacinál

– fűzte hozzá a kiadvány.

Emlékezetett arra, hogy a szénfűtéses hőerőművekkel előállított villamos energiából a DTEK a fő ellátója Ukrajnának. Az exportra szánt energiát a nyugat-ukrajnai burstini energiaszigeten lévő hőerőművek állítják elő, amelyeket lekapcsoltak az ukrán energiarendszerről, és az európai rendszerrel szinkronizáltak. Ezek az erőművek először drágán eladják az előállított villamos áramot az Enerhorinok ukrán állami vállalatnak, majd olcsóbban visszavásárolják a nagykereskedelmi piacon külföldön történő értékesítés céljára.

2018-ban a DTEK kilowattonként 1,8 hrivnyáért (19,08 forint) adta el az elektromos energiát, amit aztán 1,59 hrivnyáért (16,86 forint) vásárolt vissza. Éves szinten Ahmetov vállalatcsoportja ez alapján 1,3 milliárd hrivnya, azaz 13,78 milliárd forint állami exportdotációban részesült.

A hírportál emlékeztetett arra is, hogy a villamos energia-árképzésében 2016 tavaszától az úgynevezett Rotterdam plusz formulát alkalmazzák Ukrajnában. Ez azt jelenti, hogy a rotterdami tőzsde szén árfolyamát veszik alapul, plusz ehhez hozzáadják a szén szállítási költségét hajón Ukrajnába és onnan tovább belföldi vasúton a hőerőműig.

A formulát a Donyec-medencei fegyveres konfliktus miatt vezették be azért, hogy a hőerőművek ne függjenek a harcok sújtotta, illetve szakadár ellenőrzésű területeken lévő szénbányáktól. A Rotterdam plusz viszont a hőerőművek tarifáinak 140 százalékos növekedését okozta, ugyanis költségeiknek 80 százalékát a fűtőanyag, vagyis a szén ára teszi ki.

A hírportál szerint a DTEK vállalat gyakorlatilag teljesen monopolizálta az elektromos áram külföldi kivitelét, mert az egyetlen olyan társaság, amely egyaránt rendelkezik ellenőrzéssel szénbányák és olyan széntüzelésű hőerőművek fölött, amelyek exportra állítanak elő elektromos energiát.

Az ukrán elektromos energia legfőbb importőre Magyarország, amelynek Ukrajna tavaly csaknem 3,6 milliárd kilowattóra áramot szállított. Ez a teljes ukrán kivitel 58 százaléka – fűzte hozzá az Ekonomicsna Pravda ukrán hírportál.