Röviden:
- Pénteken az uniós nagykövetek megegyeztek az ukrán csatlakozási tárgyalások következő szakaszának megnyitásáról.
- A magyar kormány elállt az eddigi vétójától, így jövő héten megkezdődhetnek a tárgyalások a külkapcsolati klaszterről.
- Szerbia integrációja a demokratikus normák sérülése miatt továbbra is megrekedt a várólistán.
Brüsszel: Jövő kedden hivatalosan is megnyitja az Európai Unió az ukrán csatlakozási tárgyalások következő klaszterét, miután a tagállamok nagykövetei pénteken egyhangú megállapodásra jutottak – értesült a Népszava. A döntés azt is jelenti, hogy a magyar kormány feladta az elmúlt hetekben fenntartott vétóját.
Az előrelépést korábban a Magyar Péter vezette Tisza-kormány blokkolta, arra hivatkozva, hogy Ukrajna helyett inkább a nyugat-balkáni államok integrációját kellene felgyorsítani. A nagyköveti döntés értelmében jövő héten Kijev a külkapcsolatokat, valamint a kül- és biztonságpolitikát magában foglaló hatodik klaszterről kezdhet egyeztetéseket. Bár az Európai Bizottság és a ciprusi soros elnökség már hetekkel ezelőtt szorgalmazta a lépést, a magyar álláspont miatt a folyamat mostanáig húzódott. A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezéséről szóló korábbi kijevi megállapodást követően júniusban az alapvető jogokat érintő első klaszter már zöld utat kapott. Az ír uniós soros elnökség reményei szerint hamarosan további fejezetcsoportok is megnyílhatnak Ukrajna és a politikai csatározások miatt eddig szintén várakoztatott Moldova előtt.
Lassan halad a Nyugat-Balkán integrációja
A teljes jogú uniós tagságig vezető út évekig is eltarthat, amíg a tagjelöltek jogrendjét teljesen hozzáigazítják az európai elvárásokhoz. A nyugat-balkáni régió éllovasának számító Montenegró például jövő kedden két újabb fejezetet zárhat le, és jó esetben 2028-ra csatlakozhat. Albánia eközben kedden három fejezet lezárásával lép szintet, esetükben 2029 a céldátum.
Ezzel szemben Szerbia uniós integrációja megrekedt. Bár az Európai Bizottság javasolta a harmadik klaszter megnyitását, és a magyar diplomácia is támogatta azt, számos tagállam ellenezte a folyamat felgyorsítását. A döntést azzal indokolták, hogy Belgrád Aleksandar Vučić vezetése alatt egyre inkább távolodik a jogállami normáktól, ami a korrupcióban, az erőszakos hatósági fellépésekben és a média függetlenségének felszámolásában is megmutatkozik.
Fotó: FREDERIC SIERAKOWSKI | Forrás: EC
