Kárpátalja veszélyben, Lemberghez csatolnák

Egyre többen és egyre többet beszélnek a tervezet ukrajnai közigazgatási-területi reformról. Miközben a folyamat elindításáról, végrehajtásáról már törvény is rendelkezik, konkrét határidőket szabva meg annak realizálására, az érintett települések lakosai vajmi keveset tudnak az egészről.

Például azt, fennáll annak a veszélye, hogy nagyobb hivatalos ügyeik intézésére már nem a járási központba, de még csak nem is Ungvárra, hanem egészen Lembergbe kell majd menniük. A jelenlegi koncepció szerint ugyanis Kárpátalja megszűnne önálló megyeként funkcionálni, és Csernyivci, Ivano-Frankivszk, Lemberg megyével alkotna egy nagy régiót, Lemberg centrummal. Már neve is van: Kárpáti régió. Az országban 9 régiót álmodtak meg a reform kidolgozói.

A helyi közösségeket nagyobb önrendelkezési jogkörökkel és nagyobb pénzügyi függetlenséggel ámító tervezet felrúgná a községeket is, alaposan átrajzolva a falvak határait. Arról van ugyanis szó, hogy úgynevezett hromadák (közösségek) jönnének létre, ami 5-6 környező falut fogna össze. Kárpátalján a mostani tervek szerint 111 ilyen hromada lenne, de úgy tudjuk, ezt Kijevben sokallják, azaz még nagyobb összevonások várhatóak. Egy-egy hromada (közösség) akár 20 kilométeres zónát is alkothatna, azaz ez-egy papírosért jó messze kellene menni. Értelemszerűen községi tanácsok szűnnének meg. Az iskolákat is egybevonnák, egy-egy hromadában legalább 300 iskolásnak és 150 óvodásnak kellene lennie.
Kevesen tudják, de vidékünkön speciális reform irodát hoztak létre, aminek a feladata az összevonások levezénylése. A négy hónapig működő irodát Ivan Demjancsuk vezeti, aki azt kapta ukázba, hogy októberig véglegesen meg kell rajzolniuk a megye új területi-közigazgatási felosztását. Nem titkolja, a zömében magyarok lakta falvakkal gond van, mert a polgármesterek nem segítik a munkáját, ellenkezőleg. Ő ezt azzal magyarázza, bizonyára féltik elveszteni polgármesteri állásukat, a helyi képviselők pedig a mandátumukat. Az eszébe sem jut a hivatalnoknak, hogy a faluvezetők csak saját szavazóik érdekeit nézik, és nem szeretnék megváltoztatni a közösségek nemzetiségi, nyelvi arányait sem. Merthogy egy ilyen reform negatívan befolyásolná az egy tömbben élő magyarság érdekeit, lehetőségeit, az a napnál is világosabb. Akkor lenne értelme, előnye, ha legalább a reform keretében megvalósulhatna a KMKSZ régi álma, a Tisza-melléki járás. Ám erre még csak utalás sincs sehol, és meglepő módon a kulturális szövetség sem „reked be” a hangos kiabálástól…

A járások is eltűnnek, ha véghez viszik a folyamatot. Helyettük úgynevezett povitok lesznek, ezek helyettesítik a járásokat. Azaz povitokba tömörülnek a hromadák, s a povitokból lesznek a régiók. Tehát a mostani község, járás, megye felosztást a hromada, povit, régió formáció válthatja.
A csinovnyikok, mint amilyen a már említett Ivan Demjancsuk azzal magyarázta ezt az egészet a Kárpáthírnek, hogy a nagyobb hromadák sokkal több függetlenséggel bírnak majd, és így megvalósulhat a pénzügyi decentralizáció is, azaz csökken a Kijevtől való függés. Ám azt nem tudta megmondani, hogy ez konkrétan miben nyilvánulhat meg, mint ahogyan arra sem válaszolt, honnan, miből lesz több pénze egy-egy közösségnek. Utóbbi kérdésünkre a reform iroda egyik szakértője annyit mondott, több helyi adót vethetnének ki. Ez aztán a pénzügyi decentralizáció, nemde?…
Említettük már, 9 régiót találtak ki a kijevi fejesek. A Kárpáti régió mellett megálmodták a Poliszjait (Rivne, Zsitomir, Voliny) Luck központtal, a Pogyiljait (Hmelnickij, Ternopil és Vinnica megye) Vinnica központtal, a Kijevit (Kijev, Cserkaszi, Csernyihiv, Kirovográd megye) Kijev centrummal, a Szlobozsanit (Harkiv, Poltava, Szumi megye) Harkiv régióközponttal, a Dnyeper-mellékit (Dnyipropetroszk, Zaporizzsja megye) Dnyipropetrovszk centrummal, a Donyeckit (Donyeck, Luganszk megye) donyecki középpel, és a Fekete-tenger melléki régiót (Odessza, Herszon, Mikolajiv megye) Odesszával a közepén. És még a Krímet is említik külön.

Ukrajnában jelenleg 465 járás létezik, ebből csinálnának 100 povitot, amit 750 hromada (közösség) alkotna. Egyelőre csak abban reménykedhetünk, hogy korában is voltak hasonló adminisztratív reformelképzelések, de idővel mind a kukába került. Remélhetőleg most is történik valami, mert nem gondoljuk, hogy túl sok kárpátaljai – nemzetiségtől függetlenül – szeretne a hágón túliakkal, különösen a galíciaiakkal, bármiben is közösködni…

Nemes István